A minimálbér és a segély nem segít a legszegényebbeken

Olyan támogatás bevezetését javasoljuk, ami a meglévő segélyezési rendszeren alapul. Azt úgy alakítja át, hogy a munkanélküliek szegénységét csökkenti, egyúttal a munkába állásukhoz is ösztönzést és segítséget ad" - ez az egyik eleme annak a javaslatcsomagnak és helyzetelemző tanulmánynak, amelyet a Bajnai Gordon volt miniszterelnök nevéhez köthető Haza és Haladás Közhasznú Alapítvány felkérésére készített a Tárki Társadalomkutató Intézet és a Budapest Intézet.

Az alapítvány helyzetértékelése tömör: "A meglévő ellátórendszerben a tartós munkanélküliek alig kapnak segítséget ahhoz, hogy visszakerüljenek a nyílt munkapiacra, és az erre való ösztönzés is gyenge. A segély - bár rendkívül alacsony összege nem igazodik a szükségletekhez - kötelező közmunkával vagy feketemunkával váltogatva alacsony, de biztos jövedelmet nyújt. Ráadásul a tartós munkanélküliek többsége képzetlen, gazdasági termelékenysége alacsony, a magas minimálbér miatt önerőből ritkán tudnak visszatérni a munkapiacra."

Az alapítvány megállapítása szerint az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a minimálbér és a segély összege közötti különbség növelése nem javította érdemben a segélyezettek álláskeresési intenzitását. Ez arra utal, hogy más, nem anyagi ösztönzőkre is szükség van, olyanokra, amelyek a nyílt munkapiacra ­való visszatérést segítő tevékenységeket (álláskeresést, képzést) bátorítják, vagy az ezekhez szükséges készségeket (írás, olvasás, önbizalom, tájékozódás, időbeosztás stb.) fejlesztik.

Népszabadság