A szakácstanulók harmada külföldön dolgozna

A budapesti Dobos C. József Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola végzős szakácsainak csaknem harmada válaszolt igennel a Népszabadság tudósítójának azon kérdésére, hogy a bizonyítvány átvételét követően szeretne-e külföldön dolgozni. A fiatalok abban is egyetértettek: első lépésként két-három évig inkább itthon szeretnének gyakorlatot szerezni, és csak utána indulnának útnak. A motivációk közül szinte mindenkinél a pénz volt a legfontosabb. A diákok szerint Nyugat-Európában havi 300 ezer forint már indulásként elérhető. A megkérdezett fiatalok szerint a pénz mellett a szakmai előmenetel is szempont a külföldi munkavállaláskor, ráadásul később a szakmai önéletrajzban is jól mutat majd.

Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a téma kapcsán a Népszabadságnak elmondta: az állam rengeteg pénzt dob ki az ablakon azzal, hogy az itthon képzett szakemberek külföldre vándorolnak - így gyakorlatilag az EU piacára képzi a munkaerőt. Az elvándorló szakemberekről nincsen statisztika, ám annyi bizonyos: az oktatási tárca tájékoztatása szerint az állam fejenként átlagosan 1,5 millió forintot fizet az iskolafenntartóknak egy-egy szakácstanuló teljes (közismereti, elméleti és gyakorlati) képzése során.