A vártnál kevésbé nőtt a munkavégzés költsége az euróövezetben
A vártnál kisebb mértéken nőtt a munkavégzés költsége az idei első negyedévben az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn publikált kimutatása alapján. Magyarországon a munkavégzés nem bérjellegű költségei a legnagyobb mértékben csökkentek, a munkabérek pedig a harmadik legnagyobb növekedést érték el az Európai Unió 28 tagállamában - írja az MTI.
A munkavégzés egy órára jutó költsége a várt 2,6 százalék helyett 2,4 százalékkal emelkedett az euróövezet 19 tagállamában az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az Európai Unió 28 tagállamában 2,6 százalékkal nőtt a munkavégzés költsége az idei első negyedévben a tavalyihoz képest.
Az előző negyedévben, 2018 negyedik negyedévében az euróövezetben 2,3 százalék, az EU-ban 2,8 százalék volt a munkaerőköltség éves növekedése.
A munkavégzés egy órára jutó költsége két fő komponensből, a bérekből és juttatásokból, valamint a nem bérjellegű költségekből tevődik össze.
Az egy órára jutó bérköltség 2,5 százalékkal, a nem bérjellegű költség 2,2 százalékkal nőtt az euróövezetben az idei első negyedévben éves bázison. Az előző negyedévben 2,3 és 2,4 százalék volt az éves növekedés az euróövezetben.
Az Európai Unióban éves bázison 2,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az egy órára jutó bérköltség és 2,1 százalékkal a nem bérjellegű költség. A tavalyi negyedik negyedévben évi 3,0 százalék és 2,3 százalék volt a növekedés.
A bérköltségek a legnagyobb mértékben Romániában nőttek az idei első negyedévben, 16,3 százalékkal. Bulgáriában 12,9 százalék, Szlovákiában 8,7 százalék volt a növekedés. A bérköltség csak Görögországban csökkent az első negyedévben, 0,2 százalékkal.
Magyarországon az EU 28 tagállama között a kilencedik legnagyobb mértékben, 5,7 százalékkal nőtt a bérköltség az első negyedévben. Ezen belül azonban a magyarországi munkabérek Románia és Bulgária után a harmadik legnagyobb mértékben, 10,0 százalékkal emelkedtek, a nem bérjellegű költségek viszont az összes ország között a legnagyobb mértékben, 15,6 százalékkal csökkentek.
A nem bérjellegű egyéb költségek Magyarországon kívül csak Máltán, Görögországban és Finnországban csökkentek még az EU-ban, sorrendben 2,9, 1,8 és 0,6 százalékkal. Az EU összes többi tagállamában növekedtek a munkavégzés nem bérjellegű egyéb költségei.
MTI
Az előző negyedévben, 2018 negyedik negyedévében az euróövezetben 2,3 százalék, az EU-ban 2,8 százalék volt a munkaerőköltség éves növekedése.
A munkavégzés egy órára jutó költsége két fő komponensből, a bérekből és juttatásokból, valamint a nem bérjellegű költségekből tevődik össze.
Az egy órára jutó bérköltség 2,5 százalékkal, a nem bérjellegű költség 2,2 százalékkal nőtt az euróövezetben az idei első negyedévben éves bázison. Az előző negyedévben 2,3 és 2,4 százalék volt az éves növekedés az euróövezetben.
Az Európai Unióban éves bázison 2,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az egy órára jutó bérköltség és 2,1 százalékkal a nem bérjellegű költség. A tavalyi negyedik negyedévben évi 3,0 százalék és 2,3 százalék volt a növekedés.
A bérköltségek a legnagyobb mértékben Romániában nőttek az idei első negyedévben, 16,3 százalékkal. Bulgáriában 12,9 százalék, Szlovákiában 8,7 százalék volt a növekedés. A bérköltség csak Görögországban csökkent az első negyedévben, 0,2 százalékkal.
Magyarországon az EU 28 tagállama között a kilencedik legnagyobb mértékben, 5,7 százalékkal nőtt a bérköltség az első negyedévben. Ezen belül azonban a magyarországi munkabérek Románia és Bulgária után a harmadik legnagyobb mértékben, 10,0 százalékkal emelkedtek, a nem bérjellegű költségek viszont az összes ország között a legnagyobb mértékben, 15,6 százalékkal csökkentek.
A nem bérjellegű egyéb költségek Magyarországon kívül csak Máltán, Görögországban és Finnországban csökkentek még az EU-ban, sorrendben 2,9, 1,8 és 0,6 százalékkal. Az EU összes többi tagállamában növekedtek a munkavégzés nem bérjellegű egyéb költségei.
MTI
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról