Adócsökkentési ötletbörzét tartottak a szakértők

A tanácsadó cégek elképzelései szerint elsősorban a bürokráciát és a szociális kiadásokat kellene megkurtítani, hogy közben létre lehessen hozni egy valóban rászorultsági elven működő szociális hálót. Mindemellett igazságosabb bérteher-szabályozást sürgetnek, ami a munkáltatóknak 10 százalékpontos járulékcsökkentést, viszont a jelenleginél magasabb, havi 8 ezer forintos tételes egészségbiztosítási hozzájárulást jelentene. Az igazán magas keresetűeknél 15 millió forintos éves jövedelem jelentené az egységes járulékplafont, ugyanakkor a nyugdíjjogosultság megállapításánál maradna a mostani, 7 millió forintos összeghatár. A személyi jövedelemadót a többség számára egykulcsossá faragnák: 15 millió forintos éves jövedelemhatárig 20, utána 30 százalékos adókulccsal. A minimálbér közeli fizetések adómentességét és az ezt biztosító adójóváírást megszüntetnék, mint ahogy az ekhót és az evát, illetve az egyéni vállalkozók és az őstermelők átalányadózását is.

Mindezek mellett eltörölnék a különadót, a kisadók nagy részét, a tőkejövedelmek adóját pedig 25-ről 20 százalékra csökkentenék. Mindazonáltal a társasági adókedvezményt nem bántanák, s maga az adó is maradna 16 százalékos, ugyanakkor a helyi iparűzési adó eltörlését vagy kiváltását más adóval javasolják. A kieső adóbevételt pedig áfaemeléssel, illetve a kötelező ingatlanadó bevezetésével kompenzálnák. Az, hogy mégis terhelnének ezzel, még nem világos, annyi viszont bizonyos, hogy ezek leírhatók lennének a személyi jövedelemadóból.

Napi Online / Népszabadság