kapubanner for mobile

Egy nyilatkozat, ami sokba kerülhet: családi kedvezmény érettségiző gyermek után

Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat

Az érettségiző gyermek után járó családi kedvezmény megszűnése nemcsak családi, hanem bérszámfejtési szempontból is fontos időzítési kérdés. Egy késve módosított adóelőleg-nyilatkozat év végi adókorrekciót, bizonyos esetekben pedig különbözeti bírságot is eredményezhet. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője bemutatja, mire érdemes 2026-ban munkáltatói és munkavállalói oldalon figyelni.

Bartók Szandra  Niveus-

Az év eleji adóelőleg-nyilatkozatok után a tanév lezárását követő nyári időszak jelenti a második olyan időpontot, amikor sok munkavállalónak érdemes felülvizsgálnia a munkáltatója részére tett családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatát.

Ennek oka, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény a családi kedvezményre való jogosultságot a családi pótlékra való jogosultsághoz köti: amennyiben a gyermek befejezi középiskolai tanulmányait, és a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, a korábban tett adóelőleg-nyilatkozat már nem feltétlenül felel meg a megváltozott élethelyzetnek, ezért annak módosítása válhat szükségessé. Ennek elmulasztása nemcsak év végi adókorrekciót eredményezhet, hanem akár különbözeti bírságot is maga után vonhat – hívja fel a figyelmet Bartók Szandra.

Ahhoz, hogy munkavállalóként vagy akár munkáltatói oldalon megértsük, hogy pontosan meddig áll fenn a jogosultság családi adókedvezményre a végzős gyermek után, érdemes az érintett szabályozás logikáját megvizsgálni.

Kiindulási pont tehát a személyi jövedelemadóról szóló törvény, melynek 29/A szakasza szerint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult (kedvezményezett eltartott). A családok támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban Cst.) alapján pedig a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség megszűnését követően addig jár, ameddig a gyermek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulói jogviszony keretében tanulmányokat folytat, de legkésőbb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a 20. (sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23.) életévét betölti.

A családi kedvezmény időbeli érvényesíthetőségének megítélése szempontjából elsődleges jelentősége annak van, hogy a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya mikor szűnik meg. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanulók esetében a jogviszony megszűnésének időpontja nem az utolsó tanítási naphoz, hanem az első érettségi vizsgaidőszak lezárásához kapcsolódik. A 2025/2026. tanév rendjére tekintettel ez a dátum 2026. július 1-jére esik, így a tanulói jogviszony is ezen a napon szűnik meg.

E körülmény nem kizárólag köznevelési szempontból bír jelentőséggel, hanem közvetlenül kihat a családi pótlékra, ezáltal pedig a családi kedvezményre való jogosultságra is. A Cst. szerint a családi pótlék arra a hónapra is – tehát utoljára – teljes összegben megilleti a jogosultat, amelyben a jogosultság megszűnik. Mivel a tanulói jogviszony megszűnésére 2026. július 1-jén kerül sor, a családi pótlék teljes július hónapra még jár.

Így az érettségiző gyermek után a családi kedvezmény 2026 júliusára még jogszerűen érvényesíthető. A jogosultság azonban augusztus hónaptól megszűnik, ezért az adóelőleg-nyilatkozat tartalmának felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása még az augusztusi bérszámfejtést megelőzően indokolt – emeli ki a Niveus Payroll szakmai vezetője.

Ennek elmulasztása nem csupán adminisztratív hiányosságot eredményezhet. Amennyiben a magánszemély a jogosultság megszűnését követően is változatlan összegben veszi igénybe a családi kedvezményt, a jogosulatlanul érvényesített összeget az éves személyi jövedelemadó-bevallásban rendeznie kell. Ha az ebből eredő befizetési különbözet meghaladja a 10 ezer forintot, 12%-os különbözeti bírság megfizetésének kötelezettsége is felmerül az éves adóbevallás elkészítésekor, legkésőbb 2027. május 20-ig.

Amennyiben az érettségizett gyermek szeptembertől felsőoktatási tanulmányokat kezd, a jogosultsági szabályok újabb szemponttal egészülnek ki. A felsőoktatási tanulmányok megkezdése önmagában nem alapozza meg sem a családi pótlékra, sem a családi kedvezményre való jogosultságot. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hallgató minden esetben kikerül az eltartottak köréből. Többgyermekes családok esetében a felsőoktatásban tanuló gyermek – amennyiben a Cst. szerinti rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik – továbbra is figyelembe vehető az eltartottak létszámának meghatározásakor. Ennek következtében a fiatalabb testvér után magasabb összegű családi kedvezmény válhat érvényesíthetővé.

Ennek gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a magasabb összegű családi kedvezményre való jogosultság már augusztus hónapban is fennállhat, annak év közbeni érvényesítésére azonban még nincs lehetőség. Az augusztusra járó kedvezmény kizárólag a 2026. évről benyújtott személyi jövedelemadó-bevallásban, 2027 májusáig érvényesíthető visszaigénylés útján. A felsőoktatási jogviszony igazolását követően viszont 2026 szeptemberétől a magasabb összegű kedvezmény már az adóelőleg megállapítása során is figyelembe vehető az év további részére, amelyhez új adóelőleg-nyilatkozat benyújtása szükséges a munkáltató részére.

Külön figyelmet érdemel, hogy a fenti szabályok kizárólag a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulmányokat befejező, érettségiző tanulókra alkalmazhatók. A technikumi képzés sajátosságaira tekintettel a tanulói jogviszony jellemzően júniusban ér véget, ezért a családi kedvezményre való jogosultság időtartamát is ehhez az időponthoz kell igazítani. Ennek megfelelően az adóelőleg-nyilatkozat felülvizsgálata és módosítása is egy hónappal korábban válhat szükségessé az utolsó évfolyamos technikumi és szakképző iskolai tanulókra tekintettel az idén érettségizőkéhez képest.

Ugyanakkor, ha a tanuló az érettségi megszerzését követően ugyanazon intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonya változatlanul fennmarad, így a családi pótlékra és az ahhoz kapcsolódó családi kedvezményre való jogosultság is tovább él a törvényben meghatározott feltételek szerint.

A szabályok alkalmazása a gyakorlatban

A szabályozás gyakorlati jelentősége egy kétgyermekes család példáján keresztül jól szemléltethető. A család nagyobbik gyermeke 2026-ban sikeresen leérettségizik, majd szeptembertől felsőoktatási tanulmányokat kezd. A fiatalabb testvér továbbra is középiskolai tanuló.

A nagyobbik gyermek tanulói jogviszonya – a 2025/2026. tanév rendjére tekintettel – 2026. július 1-jén szűnik meg. Ennek következtében a szülők július hónapra még jogosultak a családi pótlékra és az ahhoz kapcsolódó családi kedvezményre. Augusztus hónaptól azonban a nagyobbik gyermek után a családi kedvezmény már nem érvényesíthető, ezért az adóelőleg-nyilatkozat módosítása szükségessé válik.

Mivel a nagyobbik gyermek szeptembertől felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, továbbra is eltartottnak minősül. Ez azt jelenti, hogy bár utána önállóan már nem jár családi kedvezmény, személyét az eltartottak létszámának meghatározásakor figyelembe kell venni.

Ennek eredményeként a fiatalabb gyermek után a szülők már nem az egy gyermek után járó, hanem a két eltartottra irányadó családi kedvezményt érvényesíthetik. 2026-ban ez azt jelenti, hogy a kedvezmény alapja nem 133 340 forint, hanem jogosultsági hónaponként 266 660 forint lesz. 

Érdemes azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy ez a kedvező szabály csak addig alkalmazható, amíg a felsőoktatásban tanuló gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerint eltartottnak minősül. Tegyük fel, hogy tanulmányai mellett iskolaszövetkezeten keresztül munkát vállal, és négy egymást követő hónapon keresztül legalább a minimálbér összegének megfelelő havi jövedelmet szerez. Ebben az esetben már rendszeres jövedelemmel rendelkező személynek minősül, ezért az eltartotti státusza a negyedik munkavégzéssel töltött hónaptól kezdődően megszűnik. Ennek következményeként a szülők a továbbiakban a fiatalabb gyermek után sem alkalmazhatják a két eltartottra irányadó családi kedvezmény összegét.

Más eredményre vezet ugyanakkor, ha a felsőoktatásban tanuló gyermek kötelező szakmai gyakorlatot teljesít. A jogszabály alapján fizetendő szakmai gyakorlati díj, amelynek összege havonta a mindenkori minimálbér 65%-a, nem éri el a rendszeres jövedelem megállapításához szükséges mértéket, ezért az eltartotti minőség változatlanul fennmarad. Ebben az esetben a szülők továbbra is jogosultak maradnak a fiatalabb gyermek után a két eltartottra tekintettel megállapított magasabb összegű családi kedvezmény érvényesítésére.

HR-szempontok és gyakorlati javaslatok

A családi kedvezmény érvényesítése ugyan a munkavállaló felelőssége, azonban a munkáltató és a bérszámfejtés szerepe sem elhanyagolható. Az adóelőleg megállapítása ugyanis a munkavállaló által tett adóelőleg-nyilatkozat alapján történik, ezért a munkáltató kizárólag a rendelkezésére álló nyilatkozat tartalma szerint járhat el.

Bartók Szandra szerint hasznos megoldás lehet, ha a munkáltató július elején belső tájékoztatót küld azoknak a munkavállalóknak, akik várhatóan érettségiző gyermeket nevelnek. A tájékoztatás kitérhet arra, hogy 2026-ban – a tanév rendjére tekintettel – a családi kedvezmény még július hónapra érvényesíthető, augusztustól azonban már csak módosított adóelőleg-nyilatkozat alapján történhet a helyes adóelőleg-megállapítás.

A belső tájékoztatás arra is kiterjedhet, hogy a felsőoktatási beiratkozást követően újabb adóelőleg-nyilatkozat megtételére is szükség lehet, amennyiben a családi kedvezmény további érvényesítésének feltételei ennek megfelelően változnak.

Hasznos gyakorlat lehet az is, ha a munkáltató a nyári időszakban a családi kedvezményt érintő változásokat hasonló figyelemmel kezeli, mint az év eleji adóelőleg-nyilatkozatok felülvizsgálatát. Egy időben kiküldött tájékoztató vagy emlékeztető nemcsak a munkavállalók számára jelenthet segítséget, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy kevesebb utólagos bérszámfejtési korrekcióra és az éves adóbevallás során felmerülő kérdésre kerüljön sor.

Bár a munkáltató nem felel a munkavállaló nyilatkozatának valóságtartalmáért, a Niveus Payroll tapasztalatai alapján a megfelelő időben nyújtott tájékoztatás és a tudatos belső kommunikáció hozzájárulhat ahhoz, hogy a hibás adóelőleg-megállapításból eredő későbbi adminisztratív nehézségek és vitás helyzetek száma csökkenjen.

Amennyiben ehhez hasonló „HARD HR” témákról is szívesen olvasna, kövesse a Niveus HARD HR hírlevelét LinkedInen. A hírlevélben a HR-szakmát pénzügyi, jogi, adózási és bérszámfejtési szempontból releváns, gyakorlati edukatív tartalmakkal támogatjuk.

 

  • 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek