Hat hónapig járhat a munkanélküli segély külföldön is? Megszületett a döntés

Az új szabályok meghatározzák, hogy melyik tagállam társadalombiztosítási rendszere alkalmazandó a határon átnyúló helyzetekben, és gyorsabb információcserét írnak elő a csalások, illetve a visszaélésszerű foglalkoztatási formák - például a postafiókcégek - felderítése érdekében.

Az elfogadott rendelkezések pontosítják a munkanélküliségi ellátásokra való jogosultság szabályait. Azok, akik álláskeresés céljából másik uniós országba költöznek, hat hónapig továbbra is jogosultak maradnak az eredeti tagállam által folyósított munkanélküliségi ellátásra, amely szükség esetén a jogosultság lejártáig meghosszabbítható. A határ menti ingázók esetében egyértelművé válik az ellátásért felelős tagállam meghatározása.

A jogszabályok új fogalommeghatározást vezetnek be a tartós ápolási-gondozási ellátásokra, és világosabban elkülöníti a jövedelempótló családi ellátásokat az egyéb családtámogatásoktól. Az intézkedés céljaa gyermeknevelési feladatok egyenlőbb megosztásának ösztönzése és a munkaidő csökkentésével járó pénzügyi hátrányok mérséklése.

Az új szabályok értelmében a legfeljebb 24 hónapra másik uniós országba kiküldött munkavállalók és önálló vállalkozók továbbra is a származási ország társadalombiztosítási rendszerében maradhatnak, ugyanakkor ehhez legalább háromhónapos előzetes biztosítási idő szükséges. A jogszabály emellett kötelező előzetes értesítési rendszert vezet be a kiküldetésekre, néhány rövid távú kivételtől eltekintve.

A két vagy több tagállamban dolgozók esetében a módosítás pontosabb szempontokat határoz meg annak eldöntésére, melyik ország társadalombiztosítási szabályai alkalmazandók, míg a gazdaságilag inaktív uniós polgárok számára megerősíti a betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozás lehetőségét az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 16 millió uniós polgár él vagy dolgozik másik tagállamban, a módosítások pedig azt szolgálják, hogy a határokon átnyúló munkavállalás során folyamatos maradjon a társadalombiztosítási védelem, és egyértelmű legyen, melyik tagállam felelős a szociális ellátások biztosításáért.

A Tisza párt európai parlamenti képviselőcsoportja a megszavazott jelentéssel kapcsolatos közleményében hangsúlyozta: fontos, de nem elegendő lépés történt.

A közleménye szerint a csaknem egy évtizedes jogalkotási folyamatot lezáró reform célja a határon átnyúló munkavállalás szabályainak korszerűsítése, a tagállami felelősségek tisztázása és a visszaélések visszaszorítása.

Kiemelték

a megállapodás több ponton kedvező Magyarország számára. A kompromisszum értelmében bizonyos feltételek mellett – legalább 22 hét folyamatos foglalkoztatás esetén – az utolsó munkavégzés szerinti tagállam válik felelőssé a munkanélküliségi ellátásért, ami a határ menti ingázók esetében csökkentheti a magyar költségvetés terheit.

Ugyanakkor a képviselők szerint a jelentés nem ad minden kérdésre megnyugtató választ: a kiküldött munkavállalókra vonatkozó, továbbra is fennmaradó szigorú bejelentési kötelezettség – különösen az építőiparban – aránytalan adminisztratív terhet róhat a magyar vállalkozásokra.

Weisz Viktor, a Tisza európai parlamenti képviselője szerint a reform iránya helyes, de a jelenlegi kompromisszum még nem védi kellőképpen a magyar vállalkozások érdekeit, ezért a delegáció ebben a formában nem tudta támogatni a jelentést, és tagjai a szavazáson tartózkodtak.

A képviselő hozzátette: a munkavállalói jogok védelmének erősítése, az átláthatóság növelése és a visszaélések elleni fellépés támogatandó célok, ugyanakkor a szöveg több ponton további korrekcióra szorul, mert jelenlegi formájában aránytalan terheket róhat a magyar munkavállalókra és vállalkozásokra.