Az építőipar vezeti a halálozási listát

A munkavédelmi felügyelők az elmúlt évben is kiemelten ellenőrizték az építőipart, mégis, a 2007-ben bekövetkezett, összesen 118 halálos munkabalesetben 45 ebben az ágazatban történt. A leesésből, ráesésből adódó balesetek a leggyakoribbak, ezek főként a különböző munkaszinteken, tetőkön, állványokon, faláttöréseknél a leesés elleni védőkorlátok kiépítésének hiánya miatt következnek be. A balesetek kialakulásához főként a szükséges egyéni védőeszközök - védősisak, munkaöv, biztonsági heveder, zuhanásgátló - használatának mellőzése járul hozzá, valamint az, hogy a meglévő egyéni védőfelszerelések használatát sem követelik meg elég hatékonyan a munkavállalóiktól - hangsúlyozzák az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakértői.

A gazdasági érdekek szem előtt tartására hivatkozva a munkáltatók nem szerzik be a szükséges védőfelszereléseket, nem építenek ki a biztonságot szolgáló, leesés ellen védő korlátokat, nem alkalmaznak a munkavégzéshez biztonsági szempontból megfelelő munkaeszközöket és elmulasztják a szükséges biztonságtechnikai felülvizsgálatokat.

Az alvállalkozói rendszer kárhoztatható a balesetekért

A szakma egyöntetűen állítja, hogy az építőipari ágazat munkavédelmi színvonalának emelését továbbra is nehezíti a többlépcsős alvállalkozói rendszer. A munkát megszerző fővállalkozók ugyanis legfeljebb csak irányítási feladatokat látnak el, a konkrét kivitelezési tevékenységet az alvállalkozói láncolat végén elhelyezkedő, a munkát a legalacsonyabb összegen elvállaló alvállalkozó végzi. Ez utóbbi azonban kizárólag úgy nyerhet el munkát a fővállalkozótól, ha olcsón, alkalmi munkavállalói könyvvel vagy feketén dolgoztatja munkavállalóit, méghozzá a rájuk vonatkozó legelemibb munkavédelmi szabályok betartása nélkül.

A generálkivitelezők általában ki is használják ezt, a munkavédelmi feladatokat gyakorta írásban rögzítve hárítják az alvállalkozókra a felelősséget. Az alvállalkozók viszont az építkezések többségénél nem alkalmaznak munkahelyi irányítót (építésvezetőt, művezetőt), inkább csak egyszerűen megbíznak egy embert a munkát végzők közül, hogy dirigálja a helyszíni munkákat és tartsa a kapcsolatot az ügyvezetővel - írja a Napi Online.