Neked mennyibe került a kontármunka?

Hatéves mélypontra csökkent a kontármunka átlagos kárösszege

Az egy kontármunkára jutó átlagos kár 688 345 forintra esett, ami a 2021 óta mért legalacsonyabb érték. Az átlagos kár 2021-ben 753 ezer, 2022-ben 738 ezer forint volt, majd 2023 és 2025 között tartósan 800 ezer forint fölé emelkedett, tavaly pedig 842 137 forinton tetőzött. Innen következett be az idei, több mint 153 ezer forintos visszaesés.

A kárösszeg csökkenése azonban nem járt együtt a kontármunka gyakoriságának mérséklődésével: az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt, szemben a 2025-ös 14,54 százalékkal. Vagyis a probléma gyakorisága lényegében változatlan maradt, miközben az okozott átlagos anyagi veszteség jelentősen csökkent.

„A csökkenésnek több oka is lehet. Az elmúlt év visszafogottabb kereslete miatt kevesebb nagy értékű felújítás valósult meg, és több lett a kisebb munka. Ha kisebb értékű munkákat rendelnek meg, egy hibás kivitelezésből származó kár is kisebb lehet. Közben azonban egy kedvező folyamatot is látunk: a megrendelők tudatosabbá váltak. Több információt gyűjtenek, megnézik a szakemberek korábbi munkáit, összehasonlítják az árakat és a műszaki megoldásokat. Minél felkészültebb a megrendelő, annál nagyobb eséllyel ismeri fel időben a kockázatokat. Ezért a kárösszeg csökkenése biztató, de önmagában még nem jelenti azt, hogy kevesebb lenne a kontármunka” – mondta Markovich Béla.

Enyhén romlott a szakemberek megítélése, maradt a negatív közhangulat

A lakosság építőipari szakmákról alkotott véleménye 2026-ban enyhén romlott: az Építőipari Bizalmi Index átlaga a tavalyi 3,60-ról 3,54 csillagra csökkent az ötfokú skálán, ami továbbra is „átlagos munkát” jelent.

A szakemberek megítélésében területileg is jelentős különbségek vannak. A legmagasabb Építőipari Bizalmi Indexet Nógrád vármegyében mérték, ahol a szakemberek átlagosan 3,97 csillagot kaptak. Heves 3,82 csillaggal következett. A legalacsonyabb értékelést Veszprém vármegyében mérték, 3,21 csillaggal. Budapesten 3,41, Pest vármegyében pedig 3,58 csillag volt az átlag.

Idén minden vizsgált szakma megítélése romlott, igaz, többnyire csak kis mértékben. A legjobb értékelést idén is a villanyszerelők (3,76 csillag), a víz- és gázszerelők (3,68 csillag) és a gépészek (3,66 csillag) kapták. A lista végén a burkolók (3,43 csillag), a kőművesek (3,36 csillag) és a generálkivitelezők (3,29 csillag) állnak.

A bizonytalanság az építőipar jövőjének megítélésében is megmaradt. A lakosság 38 százaléka szerint az ágazat rossz vagy nagyon rossz irányba halad, 43 százalék nem számít változásra, és mindössze 20 százalék vár javulást. Egy évvel korábban még 47 százalék volt pesszimista, miközben 19 százalék számított pozitív változásra. A pesszimizmus tehát mérséklődött, de ebből nem lett optimizmus: a 2025-ben kialakult negatív közhangulat inkább konzerválódott, és a kivárás vált meghatározóvá.

A transzparencia a kontárok ellensége

A kutatás arra is utal, hogy a megrendelők tudatosabban választanak szakembert. A lakosság 76 százaléka legalább alkalmanként megnézi a szakember közösségimédia-oldalát, 43 százalék pedig mindig vagy gyakran teszi ezt. A szakmai jelenlét bizalmat is épít: tízből hét ember bizalmát növeli, ha a szakember rendszeresen bemutatja munkáit és szakmai tartalmakat oszt meg. Közben új információforrásként megjelent a mesterséges intelligencia is: a felnőtt lakosság 31 százaléka használt már AI-t építőipari munkákkal kapcsolatos tájékozódásra.

Az AI-t használók 55 százaléka általános információgyűjtésre, 40 százaléka költségbecslésre és az árak ellenőrzésére, 38 százaléka pedig hibák azonosítására veszi igénybe. 

„A transzparencia a kontárok ellensége. A közösségi média és az AI egyre több lehetőséget ad arra, hogy a megrendelő még a döntés előtt tájékozódjon, ellenőrizze a referenciákat, összehasonlítsa az árakat és felkészülten kérdezzen. Minél több az ellenőrizhető információ, annál nehezebb pusztán ígéretekkel meggyőzni valakit. A Mapei ezért évek óta arra ösztönzi és oktatja a szakembereket, hogy mutassák meg a munkájukat és szakmai tudásukat. A célunk az, hogy a jó szakember látható legyen, és a megrendelő könnyebben meg tudja különböztetni a kontártól” – mondta Markovich Béla.

Tízből közel kilenc magyarnak anyagi nehézséget jelentene egy felújítás

A tartós bizonytalanság mögött a lakosság szűkös pénzügyi mozgástere is meghúzódhat. A 18–65 éves magyar lakosság 36 százaléka jelenleg egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást, energetikai korszerűsítést vagy bővítést. További 25 százalék számára nagy, 27 százalék számára pedig közepes anyagi nehézséget jelentene egy ilyen beruházás. Tízből közel kilenc embernek tehát legalább közepes pénzügyi megterhelést jelentene egy komolyabb ingatlanberuházás, közülük több mint minden harmadik jelenleg egyáltalán nem tudná azt megvalósítani. Mindössze 8 százalék számolt be kis nehézségről, és csupán 4 százalék mondta azt, hogy egy ilyen beruházás egyáltalán nem jelentene számára anyagi problémát.