Fordul a kocka a magyar munkaerőpiacon: egyre kevésbé ragaszkodnak dolgozóikhoz a cégek

A beruházások visszaesése 2023 óta tart, így annak munkaerőpiaci következményei sem most jelentek meg – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A szakértő szerint különösen kedvezőtlen, hogy a második negyedéves beruházási adatok alapján nem következett be az a fordulat, amelyre a korábbi számok alapján már számítani lehetett.

A beruházások és a foglalkoztatás kapcsolata ugyanakkor nem egyirányú.

Egy fejlesztés ugyanis nem feltétlenül jelent új munkahelyeket: a beruházások egy része éppen a hatékonyság javítását és az élőmunka kiváltását szolgálja.

A mostani helyzetben azonban egy másik fontos változás is megfigyelhető: a vállalatok egyre kevésbé ragaszkodnak azokhoz a dolgozókhoz, akikre átmenetileg nincs szükségük.

Már nem tartják meg mindenáron a dolgozókat a cégek

A 2020-as évek elején a súlyos munkaerőhiány miatt sok vállalat akkor is igyekezett megtartani munkavállalóit, ha átmenetileg nem volt szüksége minden dolgozóra. Ennek egyik oka az volt, hogy a cégek tartottak attól: ha később újra szükségük lesz a munkaerőre, nehéz lesz megfelelő embert találni.

A munkaerőpiac feszességének csökkenésével azonban ez a vállalati magatartás is változik. A vállalatok kevésbé hajlamosak megtartani a feleslegessé váló munkaerőt.

A változás nem feltétlenül látványos gyárbezárásokban vagy tömeges leépítésekben jelenik meg. A kölcsönzött munkaerő például éppen arra szolgál, hogy a vállalatok rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a kereslet változásához. Ha kevesebb dolgozóra van szükség,ezt a létszámot komolyabb bejelentések nélkül is vissza lehet vágni.

Három ágazatban különösen látványos a foglalkoztatás visszaesése

A beruházások elmaradásának egyik közvetlen vesztese az építőipar, hiszen egy el nem induló építkezés azonnal kieső keresletet jelent az ágazat számára. A hatás az építőanyag-gyártásban is megjelenhet.

A foglalkoztatási adatok alapján azonban nem az építőiparban történt a legnagyobb visszaesés. 2023 első félévéhez képest a feldolgozóiparban 5 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma.

Ez különösen fontos a magyar gazdaságban, mivel a feldolgozóipar az egyik leginkább beruházásigényes ágazat, miközben erősen függ a külső kereslettől is. Regős Gábor szerint az elmúlt években jelentős állami támogatások segítették az ágazat beruházásait, amely így részben függővé vált ezektől.

Az építőiparban 4,9 százalékkal, a mezőgazdaságban pedig 4,6 százalékkal lett kevesebb az alkalmazottak száma a vizsgált időszakban.

A mezőgazdaság esetében a visszaesés nem magyarázható kizárólag egy-egy kedvezőtlen időjárású évvel. A szakértő szerint a kevés beruházás mellett az ágazat mélyebb problémáira is utal, hogy a foglalkoztatottak száma trendszerűen csökken.

Nemcsak az elbocsátásokat érdemes figyelni

A munkaerőpiac romlása nem feltétlenül olyan eseményekkel kezdődik, amelyek azonnal bekerülnek a hírekbe. Nemcsak a meglévő munkahelyek megszűnése jelent problémát, hanem az is, ha egyre kevesebb új állás jön létre.

Ezt az üres álláshelyek arányának változása is mutatja. A mutató 2022 második negyedévében még 3 százalék volt, 2023 második negyedévében 2,4 százalékra, 2026 második negyedévében pedig 2,1 százalékra csökkent.

Regős Gábor szerint

további problémát jelent, hogy a meglévő üres álláshelyeket is sok esetben külföldi munkavállalókkal töltik be a vállalatok.

A 2027-es beruházási fordulat sem hozna azonnali változást

Ha 2027-ben valóban fordulat következik be a beruházásokban, annak hatása nem minden ágazatban jelenik meg ugyanolyan gyorsan a foglalkoztatásban.

Az építőiparban szorosabb a kapcsolat: ha több beruházás indul, gyorsan növekedhet a munkaerő iránti kereslet is. A feldolgozóipar helyzete összetettebb, mert ott a beruházások mellett a meglévő kapacitások alacsony kihasználtsága és a gyenge külső kereslet is visszafogja a munkaerőigényt.

Ha a külső kereslet érdemben javulna, akár új beruházások nélkül is növekedhetne a feldolgozóipar munkaerőigénye. Az ipari teljesítményt jelenleg segíthetik az elmúlt időszakban elkészült nagyberuházások, a probléma azonban az, hogy ezek kifutását nem követte megfelelő mennyiségű új fejlesztés.

A tartós beruházási gyengeség a munkavállalóknak is kockázat

A tartósan gyenge beruházási környezet hosszabb távon is nyomot hagyhat a munkaerőpiacon. Ha valaki elveszíti az állását, a jelenlegi gyengébb munkaerőpiaci környezetben nehezebben találhat új lehetőséget.

Ennek következménye lehet, hogy egyes munkavállalók külföldön keresnek munkát, mások pedig hosszabb időre is kikerülhetnek a munkaerőpiacról.

A 2027-re várt beruházási fordulat így fontos változást hozhat, de önmagában nem oldja meg azonnal a foglalkoztatás problémáit. A munkaerő-kereslet alakulásában a beruházások mellett a külső kereslet, a kapacitáskihasználtság és az egyes ágazatok saját helyzete is meghatározó marad.

Kép forrása: magnific