Bajban a negyven felettiek
Ha valaki képes elvégezni egy munkát, mit számít a kor? Ezt a kérdést joggal tehetjük fel.
Hatvan százalék ütközött már falba kora miatt
A Chartered Management Institute and the Chartered Institute of Personnel and Development elemzése szerint a megkérdezettek 22 százaléka elismerte, hogy az életkor alapú diszkrimináció valóban létezik. A megkérdezett 2682 menedzser és HR szakember 48 százaléka már találkozott is ezzel a jelenséggel a saját szakmai múltjában, állásjelentkezés esetén. A munkahelyi tapasztalataik egészére vonatkozóan a kérdezettek 59 százaléka állította, érezhetően tekintetbe vették az életkorát bizonyos helyzetekben.
Nemcsak az idősebbeket éri el a munkahelyi kor szerinti megkülönböztetés. A menedzserek 25 százaléka esett már el lehetőségtől, mert túl idős, és 23 százalékuk, mert túl fiatal. Tíz évvel ezelőtt sokkal kedvezőtlenebb adatokat mutattak ki a kutatások: 44 százalék vallotta, került már hátrányos helyzetbe mert a kora meghaladta a munkáltatók szerint ideálisat.
Új antidiszkriminációs szabályok
2006 októberétől az EU-ban olyan rendelkezések lépnek életbe, melyek hatásosabban lívánják meggátolni a kor szerinti megkülönböztetést. A toborzás, a tréningezés és az előrejutás során is megpróbálják kiküszöbölni a diszkriminációt. Semmilyen kor szerinti behatárolás nem alkalmazható például álláshirdetéseknél jövő év őszétől, derül ki a BBC Online tudósításából.
Megkülönböztetés Magyarországon is
Itthon is jellemző, hogy negatívan esik a latba az életkor. A GKI Gazdaságkutató Rt korábbi elemzése szerint a 45 éven felüliekkel szemben egyfajta idegenkedés tapasztalható, és az általuk megkérdezett cégek mindössze 35 százaléka alkalmazná fenntartás nélkül őket. A magasan képzett 45 év felettiek viszonylag jobb helyzetben vannak, az iskolázottság ugyanis elősegíti az elhelyezkedést. A humán szakemberek körében ismert jelenség, hogy a legkomolyabb pozíciók eseténe a 35-40 éves korosztályba tartozók a legkelendőbbek.
A Chartered Management Institute and the Chartered Institute of Personnel and Development elemzése szerint a megkérdezettek 22 százaléka elismerte, hogy az életkor alapú diszkrimináció valóban létezik. A megkérdezett 2682 menedzser és HR szakember 48 százaléka már találkozott is ezzel a jelenséggel a saját szakmai múltjában, állásjelentkezés esetén. A munkahelyi tapasztalataik egészére vonatkozóan a kérdezettek 59 százaléka állította, érezhetően tekintetbe vették az életkorát bizonyos helyzetekben.
Nemcsak az idősebbeket éri el a munkahelyi kor szerinti megkülönböztetés. A menedzserek 25 százaléka esett már el lehetőségtől, mert túl idős, és 23 százalékuk, mert túl fiatal. Tíz évvel ezelőtt sokkal kedvezőtlenebb adatokat mutattak ki a kutatások: 44 százalék vallotta, került már hátrányos helyzetbe mert a kora meghaladta a munkáltatók szerint ideálisat.
Új antidiszkriminációs szabályok
2006 októberétől az EU-ban olyan rendelkezések lépnek életbe, melyek hatásosabban lívánják meggátolni a kor szerinti megkülönböztetést. A toborzás, a tréningezés és az előrejutás során is megpróbálják kiküszöbölni a diszkriminációt. Semmilyen kor szerinti behatárolás nem alkalmazható például álláshirdetéseknél jövő év őszétől, derül ki a BBC Online tudósításából.
Megkülönböztetés Magyarországon is
Itthon is jellemző, hogy negatívan esik a latba az életkor. A GKI Gazdaságkutató Rt korábbi elemzése szerint a 45 éven felüliekkel szemben egyfajta idegenkedés tapasztalható, és az általuk megkérdezett cégek mindössze 35 százaléka alkalmazná fenntartás nélkül őket. A magasan képzett 45 év felettiek viszonylag jobb helyzetben vannak, az iskolázottság ugyanis elősegíti az elhelyezkedést. A humán szakemberek körében ismert jelenség, hogy a legkomolyabb pozíciók eseténe a 35-40 éves korosztályba tartozók a legkelendőbbek.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?