Béremelés: törvénysértő módon tettek különbséget a dolgozók között?

Éger István, a MOK elnöke szerdán budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ez utóbbi eljárás sérti a bérfejlesztésről szóló törvényt. Kiemelte, hogy akik közfinanszírozott ellátást végeznek, azoknak egyenlően meg kell kapniuk a bérfejlesztést most és a jövőben is.

Véleménye szerint az alapellátásban dolgozók anyagi helyzetének rendezése sem tűr halasztást, ezért üdvözölte, hogy a hírek szerint a következő lépésben az ő jövedelmüket is emelik. Éger István azonban úgy véli, ennek fedezetét nem látni a jövő évi költségvetésben. Közlése szerint ehhez jövőre minimum a jelenlegi - 80 milliárd forintos - háziorvosi kassza két és félszeresére lesz szükség.

A MOK elnöke megjegyezte: azonfelül, hogy a mostani emelés az orvostársadalomban "messze nem volt teljes körű", még csak nem is alapbéremelés történt, az egészségügyi dolgozók csak illetménykiegészítést kaptak.

Szólt továbbá arról, hogy a béremelésről szóló törvényben ügyeleti moratóriumot is rögzítettek. Ha ezt nem oldják fel, akkor Éger István szerint az számos orvosnál - a csökkenő ügyeleti bevételük révén - "a bérfejlesztést lenullázó keresetveszteséget okoz".

Kiemelte: az egészségügyi bérfejlesztés célja nem utolsósorban az orvosmigráció csökkentése, esetleg később annak megállítása. Éger István szerint viszont a mostani, bár "nem jelentéktelen béremelés", önmagában nem képes ezt a célt szolgálni. Az orvosmigráció növekszik - hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz hogy ezt megállítsák, további két lépcsőben, 2013-ra és 2014-re is legalább a mostani emeléssel megegyező mértékű alapbéremelést kell garantálni.

Az orvosi kamara megkezdte az egyes gyógyintézményekben az orvoshiány felmérését. A tervek szerint az adatokat az ősz elején hozzák nyilvánosságra, s fel kívánják használni őket a döntéshozókkal folytatandó tárgyalásokon, amelyeket jelenleg is szorgalmaznak "az egyre kilátástalanabb orvoshelyzet rendezése érdekében".

Éger István kiemelte: a kötelező egészségügyi minimumfeltételek közül a személyi jellegűek nem teljesülnek. Ez a munkaerőhiány már olyan mértékű, amely "súlyos, a betegellátás biztonságát veszélyeztető tényező" - tette hozzá.