Bírósághoz fordulnak az elbocsátott postások

A felmondást vele együtt kilenc munkatársa kapta kézhez reggel Szegeden, ahol karácsony előtt az egyik legerősebb volt a sztrájk támogatottsága.

A szakszervezeti vezető elmondta, elsietett lépésnek tartják a felmondásokat, mivel a Fővárosi Munkaügyi Bíróság december 28-án, csak első fokon és nem jogerősen állapította meg a munkabeszüntetés jogellenességét, ami ellen az érintettek fellebbeztek. Kifejtette, Szegeden nyolcvan százalékos volt a sztrájkban való részvétel, ami hozzávetőlegesen hatvan munkatársat jelentett.

Csütörtökön nyolc köztisztviselő és egy nem tisztviselő munkatárs kapta kézhez a rendkívüli felmondást, a sztrájk szervezésére hivatkozva. Az elbocsátottak a szakszervezet szegedi alelnöke mellett az ügyvivők voltak.

Szerintük a posta rossz döntést hozott, hiszen az első fokon megállapított jogellenes sztrájk ellen az érintettek képviselői fellebbeztek, tehát a döntés nem jogerős.

Lédeczy Lambert elmondta, tisztségviselőként mentelmi joggal rendelkezik, illetve a rendkívüli felmondásban olyan pontokat is felsoroltak, melyek nem voltak benne a sztrájkkövetelésben. A munkabeszüntetés például nem a bérek növelésére irányult, amit az indoklás tartalmaz.

Lédeczy Lambert hozzátette: jogászuk már megtette a szükséges lépéseket. A rendkívüli felmondás miatt a munkatársaknak reggel le kellett adni a használt eszközöket és el kellett számolniuk.

Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője csütörtökön az MTI-nek elmondta, jogellenes sztrájk szervezése miatt huszonkilenc dolgozóját rendkívüli felmondással elküldte a munkáltató, míg a kézbesítők munkabeszüntetésében részt vevő mintegy 120 dolgozót írásbeli figyelmeztetésben részesítette.

A szóvivő elmondta azt is, hogy a döntést arányosnak és jogszerűnek tartja a munkáltató. Hozzátette: a közeljövőben kártérítési igénnyel is élnek a jogellenes sztrájkot szervező Kézbesítők Szakszervezete ellen, amelyben a kimutatható kár megtérítését követelik az érdekképviselettől.

A Kézbesítők Szakszervezetének felhívására 2009. december 22-én mintegy 150, december 23-án pedig 100 kézbesítő nem vette fel a munkát annak ellenére, hogy a munkáltató több alkalommal is felhívta figyelmet a sztrájk jogalap nélküliségére. Ezt követően a Fővárosi Munkaügyi Bíróság december 28-án kelt végzésében jogellenesnek ítélte a Kézbesítők Szakszervezete által megtartott munkabeszüntetést.