Félnek a kirúgástól a dolgozók, ezért nem mernek segítséget kérni

A Kara Connect munkavállalói jóléti szolgáltató megbízásából készülő, 2010 brit munkavállaló megkérdezésén alapuló kutatás rávilágít, hogy a dolgozók 91%-a hozzáférhet a munkáltatója által biztosított mentális egészségügyi támogatáshoz. Ennek ellenére a megkérdezettek negyede azt sem tudja, hogyan férhetne hozzá, és csupán 37% fordulna ilyen segítségért, ha szükséghelyzetbe kerülne.

A válaszadók többsége a bizalom hiányát és a segítségkérés lehetséges negatív következményeit nevezte meg visszatartó erőként:

• A megkérdezettek csaknem egyharmada (32%) attól tart, hogy a segítségkérés negatívan befolyásolná karrierjét vagy állásbiztonságát.
• 29%-uk zavarban van a segítségkérés miatt.
• 23% úgy véli, hogy a problémái nem elég súlyosak.
• 22% kételkedik a munkáltatói szolgáltatás bizalmas jellegében.
• Ezzel szemben a gyorsaság lényegesen kisebb akadály: mindössze 15% mondta azt, hogy visszatartaná, ha egy hétnél tovább kellene várnia egy terapeutára.

Dr. Alison Bishop oktató, kutató és reziliencia-coach rámutatott: teljesen természetes az ódzkodás, ha a támogatás közvetlenül a fizetést adó munkáltatóhoz kötődik. Valódi pszichológiai biztonság nélkül a hétköznapi irodai realitások gátolják a folyamatot, így a dolgozók a sebezhetőség helyett a hallgatást választják, ami végül hosszú távú táppénzes állományhoz vezethet.

A kutatás rávilágít az elvárások és a valóság közötti szakadékra is:

• Szorongás vagy depresszió esetén a dolgozók 80%-a várna el támogatást, de csak 57% szerint fedezi ezt a szolgáltatás.
• Stressz vagy kiégés terén 75% az elvárás a 49%-os lefedettséggel szemben.
• Gyász vagy veszteség esetén 69% a 48%-kal szemben.
• Munkahelyi konfliktus vagy megfélemlítés esetén 62% a 42%-kal szemben.
• Öngyilkossági kockázat vagy válsághelyzet esetén pedig 47% az elvárás a 30%-os lefedettséggel szemben.

Ezek az akadályok magyarázhatják azt is, hogy a munkavállalói segélyprogramok (EAP) miért alulkihasználtek: az EAP Szövetség adatai szerint a használati arány mindössze 3%. A 18 millió felajánlott EAP-hozzáférésből csupán 568 000 alkalommal vették igénybe a programot.

Tobba Vigfúsdóttir, a Kara Connect alapítója és vezérigazgatója szerint a rendelkezésre állás nem egyenlő a bizalommal. A kutatás további kulcsfontosságú megállapításai közé tartozik, hogy a digitális hozzáférés a válaszadók 26%-a számára tenné vonzóbbá a segítségkeresést, a saját terapeuta megválasztásának lehetősége 21%-nak lenne fontos, miközben a felsővezetőknél (51%) és a cégvezetöknél (35%-os saját költségű magánterapeuta-használat) sokkal magasabb a bizalom szintje.

Forrás: HR News