Csak felsőoktatási intézmény indíthat jövő évtől felsőoktatási szakképzést

Hoffmann Rózsa a témában rendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón kiemelte: a felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között, ugyanakkor teljes mértékben megújul. Ennek része, hogy a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést.

Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát - fűzte hozzá.

Kiemelte: felsőoktatási szakképzést csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő tanévtől, és akkor, ha azonos szakon alapképzés, vagy osztatlan képzés is folyik. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is, ezáltal a továbblépésre, és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást.

Mostantól az akkreditációs bizottság külön is őrködik a képzés minőségén - tette hozzá. Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre.

Az oktatási államtitkár kiemelte: a képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény. Megjegyezte: miközben az unióban a felsőoktatásban résztvevők 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, nálunk ez az arány még csak 6-8 százalék közötti.

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke arról beszélt, hogy következő lépésként az intézmények a képzések nyilvántartásba vételére benyújtják majd a kérelmeket. Ezeket az akkreditációs bizottsággal együttműködve rövid idő alatt áttekintik, hogy a felvételi tájékoztatóban, illetve legkésőbb annak kiegészítésében már minden információ rendelkezésre álljon. 2013-ban már csak erre az új típusú képzési formára lehet majd jelentkezni - jelezte.

Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora rámutatott: a felsőoktatási intézményeknek hagyományosan fontos ez a képzési forma. A főiskolára idén a felvett 5500 hallgató közül 680 felsőfokú szakképzés keretében folytatja tanulmányait. Kérdésre válaszolva jelezte: szakmai gyakorlat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által regisztrált helyeken történik.

Parragh László, a MKIK elnöke kiemelte: nagyon szoros együttműködés alakult ki a kormány és a gazdaság között, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő képzési tartalmak, anyagok jelenjenek meg. "Társtettesi viszony alakult ki" - fogalmazott, rámutatva a saját felelősségükre is az átalakítások során.

Megjegyezte, azt látják, hogy a gazdaság és a képzés összehangolása "nagyon erőteljesen zajlik", és fontosnak tartják, hogy a szakképzésben a kamarai felügyelet megjelent. Az eddigi felsőfokú szakképzést elutasította a gazdasági szereplők, vállalkozások nagy része, és azt várja, hogy gazdaságközelivé alakítsák át - mondta.

Kitért arra is: fel kell oldani a technikus kifejezés és felsőfokú szakképzettség közötti ellentmondást, sok helyen ugyanis nem tudják azt sem, pontosan milyen munkakörre teszik alkalmassá a dolgozókat, milyen képzési tartalom áll mögötte. Szigorú felügyelet alatt kell tartani ezt a képzési formát - folytatta, kiemelve: fontos, hogy ez ne legyen egy menekülési út abban a nehéz pénzügyi helyzetben, amiben a felsőoktatási intézmények nagy része ma van.

Hozzátette: messzemenően támogatják, hogy csak felsőoktatási intézmény adhat ki ilyen végzettségről szóló dokumentumot.