"Érzékelhető és igazságos béremelésekre van szükség"
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a versenyszférában érzékelhető és igazságos béremelésekre van szükség, valamint egy hatásvizsgálatra az új Munka törvénykönyve kapcsán.
A MOSZ május elsején nem tart központi (budapesti) ünnepséget, mert évek óta - a világ keresztény szociális szakszervezetihez hasonlóan - májusban a keresztény munkásmozgalom létrejöttét ünnepli. A Munkástanácsok azonban vidéken, jellemzően a megyeszékhelyeken - többek között Győrben, Miskolcon és Szegeden tart majálisokat.
A szakszervezeti tömörülés május elseje alkalmából kiadott keddi közleményében úgy fogalmaz: reméli, hogy "szűkös évek után" valódi bérfejlesztések indulhatnak meg, javítva a munkavállalók élethelyzetét. Különösen fontosnak tartják ezt a közszférában, ahol hosszú évek után lehetőség nyílhat az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének rendezésére.
"Következetesen képviseljük, hogy a hivatásukat a szó legnemesebb értelmében szolgálatként végző emberek szakmájukhoz mérten legyenek megbecsülve társadalmi elismertségük mellett végre a bérükben is" - emeli ki a MOSZ.
Az idei bérajánlásról szóló tárgyalásokra utalva az érdekképviselet kifejti: a versenyszférában zajló kollektív alkufolyamatokban mielőbbi megállapodásokra törekednek, és elvárásunk, hogy érzékelhető és igazságos béremelések valósuljanak meg, a megkötött és megkötendő kollektív szerződések pedig kiszámíthatóbb és biztonságosabb munkafeltételeket eredményezzenek.
Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve, amely koncepcionálisan átalakította a haza munkajogi szabályozást - írja a MOSZ, hozzátéve: "szomorúan tapasztaljuk, hogy az új törvény sok helyen a keresetek és a jogbiztonság csökkenését eredményezte". A Munkástanácsok ezért sürgeti a törvény hatásvizsgálatának megvalósulását és a munkavállalók szempontjából hátrányos passzusok megváltoztatását, például a munkaszervezés és a túlórapótlékok területén.
Európai jelenséggé vált, hogy a pénzügyi válság terheit a munkavállalókkal próbálják megfizettetni. A szakszervezetek helyzete a folyamatos leépítések, a rugalmas munkajogi szabályozás miatt fokozatosan gyengül - mutat rá a közlemény.
A hazai szakszervezeti struktúra az utóbbi időben "felbolydult" - jelzi a MOSZ, utalva a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF), valamint az Autonómoknak a szorosabb együttműködésére. A MOSZ érdeklődve követi azokat a jelenségeket amelyek ezt kísérik, de továbbra is önálló szövetségi politikát folytat, amelyet különböző együttműködésekkel, integrációval erősít a jövőben is. Támogatják a szakszervezetek közötti együttműködések erősítését, amely egyik fő eszközének a rendelkezésre álló érdekegyeztetési fórumokat tekintik.
A Munkástanácsok a keresztény-szociális szakszervezeti család tagjaként fontos, közvetítendő üzenetnek tartja II. János Pál pápa 1981. szeptember 14-én kiadott Laborem exercens című enciklikáját az emberi munkáról, amely szól a szakszervezetek küldetéséről és feladatairól is. E szerint a szakszervezetek a társadalmi egyenlőségért és a munkásember jogaiért folyó harc képviselői, de ezt a harcot úgy kell tekinteni, mint közös versenyt a közjóért.
A Munkástanácsok szerint a szakszervezetek közötti értékrendbeli különbséget együttműködési alapként lehet és kell is kezelni. A keresztény szociális integráció nem politikai alapú. A magyar munkavállalókat tömörítő keresztény szakszervezeti családnak a szakszervezetek nagy családjában van a helye.
A szakszervezeti tömörülés május elseje alkalmából kiadott keddi közleményében úgy fogalmaz: reméli, hogy "szűkös évek után" valódi bérfejlesztések indulhatnak meg, javítva a munkavállalók élethelyzetét. Különösen fontosnak tartják ezt a közszférában, ahol hosszú évek után lehetőség nyílhat az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének rendezésére.
"Következetesen képviseljük, hogy a hivatásukat a szó legnemesebb értelmében szolgálatként végző emberek szakmájukhoz mérten legyenek megbecsülve társadalmi elismertségük mellett végre a bérükben is" - emeli ki a MOSZ.
Az idei bérajánlásról szóló tárgyalásokra utalva az érdekképviselet kifejti: a versenyszférában zajló kollektív alkufolyamatokban mielőbbi megállapodásokra törekednek, és elvárásunk, hogy érzékelhető és igazságos béremelések valósuljanak meg, a megkötött és megkötendő kollektív szerződések pedig kiszámíthatóbb és biztonságosabb munkafeltételeket eredményezzenek.
Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve, amely koncepcionálisan átalakította a haza munkajogi szabályozást - írja a MOSZ, hozzátéve: "szomorúan tapasztaljuk, hogy az új törvény sok helyen a keresetek és a jogbiztonság csökkenését eredményezte". A Munkástanácsok ezért sürgeti a törvény hatásvizsgálatának megvalósulását és a munkavállalók szempontjából hátrányos passzusok megváltoztatását, például a munkaszervezés és a túlórapótlékok területén.
Európai jelenséggé vált, hogy a pénzügyi válság terheit a munkavállalókkal próbálják megfizettetni. A szakszervezetek helyzete a folyamatos leépítések, a rugalmas munkajogi szabályozás miatt fokozatosan gyengül - mutat rá a közlemény.
A hazai szakszervezeti struktúra az utóbbi időben "felbolydult" - jelzi a MOSZ, utalva a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF), valamint az Autonómoknak a szorosabb együttműködésére. A MOSZ érdeklődve követi azokat a jelenségeket amelyek ezt kísérik, de továbbra is önálló szövetségi politikát folytat, amelyet különböző együttműködésekkel, integrációval erősít a jövőben is. Támogatják a szakszervezetek közötti együttműködések erősítését, amely egyik fő eszközének a rendelkezésre álló érdekegyeztetési fórumokat tekintik.
A Munkástanácsok a keresztény-szociális szakszervezeti család tagjaként fontos, közvetítendő üzenetnek tartja II. János Pál pápa 1981. szeptember 14-én kiadott Laborem exercens című enciklikáját az emberi munkáról, amely szól a szakszervezetek küldetéséről és feladatairól is. E szerint a szakszervezetek a társadalmi egyenlőségért és a munkásember jogaiért folyó harc képviselői, de ezt a harcot úgy kell tekinteni, mint közös versenyt a közjóért.
A Munkástanácsok szerint a szakszervezetek közötti értékrendbeli különbséget együttműködési alapként lehet és kell is kezelni. A keresztény szociális integráció nem politikai alapú. A magyar munkavállalókat tömörítő keresztény szakszervezeti családnak a szakszervezetek nagy családjában van a helye.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?