Ezer tartós munkahelyet sem teremt a paksi bővítés
A baloldali összefogás szerint a paksi atomerőmű-beruházás csak néhány száz tartós munkahelyet eredményez, a kormány által kommunikált tízezres szám legfeljebb az építkezés ideje alatt lehet igaz. Az ellenzéki szövetség pártjai arra számítanak, hogy a parlament még márciusban dönt az erőmű bővítéséhez szükséges hitelszerződésről.
Csak néhány száz tartós munkahely jön létre a Paksi Atomerőmű bővítése nyomán. Erről Szabó Imre volt MSZP-s környezetvédelmi miniszter és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke beszélt hétfőn sajtótájékoztatón.
Jávor Benedek elmondta: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2009-ben készült vizsgálata szerint a két új blokk mintegy tíz évig tartó építése hat-hétezer munkahelyet teremt, működésük viszont mindössze hét-nyolcszáz tartós állást eredményez majd.
Szerinte példátlan, hogy egy ekkora beruházásnak ilyen kicsi legyen a munkahelyteremtő képessége, ha tehát a kormánynak új állások létrehozása a célja, akkor a paksi bővítéssel "a legrosszabb megoldást választotta".
Épületfelújítással is több munkahely jönne létre
Szerinte épületfelújítási programok megvalósítása és a megújulóenergia-termelés sokszor annyi állást eredményezne, mint az atomerőmű bővítése.
A PM társelnöke arról is beszélt: információik szerint a kormánytöbbség március közepére még egy parlamenti ülést tervez, amelyen nemcsak a paksi beruházáshoz kapcsolódó hitelszerződést készül napirendre venni, hanem amiatt módosítani akarja az államadósság-plafonról szóló szabályt is.
A Közgépet akarják kistafírozni
Az MSZP-s Szabó Imre arról beszélt, hogy a paksi beruházás kis és közepes vállalkozások helyett csak egy cégcsoport, a Közgép számára lenne kedvező. Szerinte ez magyarázza a sietséget, amellyel a kormány a szerződést megkötötte, mivel az Orbán-kormány célja az lehet, hogy ha veszít a választáson, ezen „a cégbirodalmon keresztül spájzoljon be” az ellenzéki időszakra.
Az MSZP által javasolt épületfelújítási program viszont százezer új munkahelyet teremtene kis és közepes vállalkozásoknak, és jelentős energiamegtakarítást tenne lehetővé – tette hozzá.
A volt környezetvédelmi miniszter arról is beszélt, Ukrajna példája megmutatta, milyen az, ha egy ország az orosz elnök, „Putyin ölelésébe kerül”, és egyetlen partnere az energiaellátásban egy diktatórikus hatalom.
Jávor Benedek elmondta: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2009-ben készült vizsgálata szerint a két új blokk mintegy tíz évig tartó építése hat-hétezer munkahelyet teremt, működésük viszont mindössze hét-nyolcszáz tartós állást eredményez majd.
Szerinte példátlan, hogy egy ekkora beruházásnak ilyen kicsi legyen a munkahelyteremtő képessége, ha tehát a kormánynak új állások létrehozása a célja, akkor a paksi bővítéssel "a legrosszabb megoldást választotta".
Épületfelújítással is több munkahely jönne létre
Szerinte épületfelújítási programok megvalósítása és a megújulóenergia-termelés sokszor annyi állást eredményezne, mint az atomerőmű bővítése.
A PM társelnöke arról is beszélt: információik szerint a kormánytöbbség március közepére még egy parlamenti ülést tervez, amelyen nemcsak a paksi beruházáshoz kapcsolódó hitelszerződést készül napirendre venni, hanem amiatt módosítani akarja az államadósság-plafonról szóló szabályt is.
A Közgépet akarják kistafírozni
Az MSZP-s Szabó Imre arról beszélt, hogy a paksi beruházás kis és közepes vállalkozások helyett csak egy cégcsoport, a Közgép számára lenne kedvező. Szerinte ez magyarázza a sietséget, amellyel a kormány a szerződést megkötötte, mivel az Orbán-kormány célja az lehet, hogy ha veszít a választáson, ezen „a cégbirodalmon keresztül spájzoljon be” az ellenzéki időszakra.
Az MSZP által javasolt épületfelújítási program viszont százezer új munkahelyet teremtene kis és közepes vállalkozásoknak, és jelentős energiamegtakarítást tenne lehetővé – tette hozzá.
A volt környezetvédelmi miniszter arról is beszélt, Ukrajna példája megmutatta, milyen az, ha egy ország az orosz elnök, „Putyin ölelésébe kerül”, és egyetlen partnere az energiaellátásban egy diktatórikus hatalom.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon