"Fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a magánszektorban"
Fel kell gyorsítani a bérkompenzációt a magánszektorban, hogy senki ne kereshessen rosszabbul az új adórendszer miatt - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában.
A szóvivő szerint ahol az állam a munkáltató vagy a tulajdonos, ott a kormány elérte, hogy senki ne kereshessen rosszabbul, a magánszektorban pedig az Országos Érdekegyeztető Tanácsban sikerült megegyezni a munkáltatókkal, hogy milyen mértékben emelik a minimálbért. Ez 5-6 hónapig is eltarthat, a folyamatot fel kell gyorsítani, ezért komoly együttműködésre van szükség a gazdasági élet szereplőivel, egyesületeikkel és az érdekképviseleti szervezetekkel - mondta.
"Szeretnénk, ha a vállalatok minél előbb végigpörgetnék ezt a béremelést" - fűzte hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor, mindenképpen érvényt szereznek a kormány azon vállalásának, hogy senki nem kereshet kevesebbet az új adórendszer miatt.
A szóvivő beszélt arról is, hogy a jövőbeni vitában dől majd el, "kell-e számot írni" az új alkotmányba az államadósság szintjével kapcsolatban, azaz meghatározni, mekkora lehet az államadósság a nemzeti össztermékhez viszonyítva, és ha kell, akkor az mekkora legyen.
Mint emlékeztetett, a nemzeti konzultáció elindult, és az egyik kérdés éppen az, hogy az államadósság korlátok közé szorítását beleírják-e az új alkotmányba; ez szerinte helyes cél, mivel jelenleg a munkanélküliség mellett az államadósság magas szintje a kormány legnagyobb "réme", ez ellen kell a leginkább harcolni.
Orbán Viktor hétfői, a parlamentben napirend előtt elmondott beszédében közölte: a kormány az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével összefüggésben vállalta, hogy senki sem járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kabinet ezért a maga hatáskörében megtette a szükséges lépéseket: a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről, a minimálbér és a bérminimumok növeléséről - mondta, hangsúlyozva, hogy a megállapodás alapján a bérminimumokat a magánszférában is kötelező alkalmazni.
Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el - mondta a kormányfő, kiemelve: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot hozott létre, és érvényt szerez vállalásának, azaz gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.
Beszélt arról is, hogy a korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302 milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesíteni az árfolyamok mostani állása szerint. Azt mondta: jogos elvárás, hogy a jövőben a hazai gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént. Ezért szerinte alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére.
"Szeretnénk, ha a vállalatok minél előbb végigpörgetnék ezt a béremelést" - fűzte hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor, mindenképpen érvényt szereznek a kormány azon vállalásának, hogy senki nem kereshet kevesebbet az új adórendszer miatt.
A szóvivő beszélt arról is, hogy a jövőbeni vitában dől majd el, "kell-e számot írni" az új alkotmányba az államadósság szintjével kapcsolatban, azaz meghatározni, mekkora lehet az államadósság a nemzeti össztermékhez viszonyítva, és ha kell, akkor az mekkora legyen.
Mint emlékeztetett, a nemzeti konzultáció elindult, és az egyik kérdés éppen az, hogy az államadósság korlátok közé szorítását beleírják-e az új alkotmányba; ez szerinte helyes cél, mivel jelenleg a munkanélküliség mellett az államadósság magas szintje a kormány legnagyobb "réme", ez ellen kell a leginkább harcolni.
Orbán Viktor hétfői, a parlamentben napirend előtt elmondott beszédében közölte: a kormány az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével összefüggésben vállalta, hogy senki sem járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kabinet ezért a maga hatáskörében megtette a szükséges lépéseket: a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről, a minimálbér és a bérminimumok növeléséről - mondta, hangsúlyozva, hogy a megállapodás alapján a bérminimumokat a magánszférában is kötelező alkalmazni.
Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el - mondta a kormányfő, kiemelve: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot hozott létre, és érvényt szerez vállalásának, azaz gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.
Beszélt arról is, hogy a korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302 milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesíteni az árfolyamok mostani állása szerint. Azt mondta: jogos elvárás, hogy a jövőben a hazai gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént. Ezért szerinte alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki kérdez: Szabó Zsuzsanna
Az egykori orvos kitálal a brit állami egészségügyről