Felmérés: A HR-politikák megoldást jelenthetnek a tehetséghiányra

Számos munkaerő-fejlesztési politika erősítheti a tehetségutánpótlást és növelheti az országos rugalmasságot, állapítja meg a JPMorganChase december 11-i jelentése – írja a HR Dive.

Különösen az Egyesült Államok érdekei szempontjából kritikus ágazatokban, például a gyártásban, a kiberbiztonságban és a mesterséges intelligenciában nőtt a munkaerőhiány.

„Amerika biztonsági kihívásai gyakran a berendezésekre, a beruházásokra és az ellátási láncokra koncentrálnak, de egy mélyebb probléma továbbra is fennáll: a képzett munkavállalók hiánya” – áll a jelentésben. „Ez a tehetséghiány korlátozza az ország képességét, hogy építsen, versenyezzen és megvédje érdekeit.”

A Skillsoft felmérése szerint a készséghiány növekedése miatt a cégek nem tudnak felkészülni a változó gazdaság követelményeire. Kevés HR-szakember fejezte ki bizalmát a munkaerő jelenlegi készségeiben, rámutatva a vezetői, mesterséges intelligencia és technológiai készségek terén fennálló jelentős hiányosságokra.

Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok háromnegyede nehezen talál képzett munkaerőt, jelentette a JPMorganChase, és a felnőttek 40%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.

Ráadásul a technológiai munkaerő iránti igény várhatóan kétszer olyan gyorsan fog növekedni, mint az általános munkaerőpiac, állapítja meg a jelentés. A gyártási szektorban 2033-ig 3,8 millió új munkavállalóra lehet szükség, és ezeknek a munkahelyeknek a fele elképzelhető, hogy betöltetlen marad.

A jelentés megállapította, hogy a képzési hiányosságok jelentik a legnagyobb kihívásokat. Például az energetikai szakmákban a gyakorlati képzések számát 44%-kal kell növelni, hogy kielégítsék a 200 000 új munkavállaló iránti igényt.

Ezeknek a kihívásoknak a kezelése érdekében a JPMorganChase több szövetségi és állami szintű intézkedést javasolt a kritikus iparágak tehetségutánpótlásának támogatására.

A Nemzeti Gazdasági Kutatóiroda által közzétett kutatás szerint a munkaerő-fejlesztési programok – amelyek finanszírozása általában köz- és magánszféra közötti partnerségeken alapul – áthidalhatják a készséghiányt azáltal, hogy segítik a vállalatokat a kevésbé képzett munkavállalók számára kínált lehetőségek bővítésében. Ezek a programok kifejezetten azzal a céllal működnek, hogy fejlesszék az állam munkaerejének készségeit, általában azokra az átvihető készségekre összpontosítva, amelyek több munkáltatónál is alkalmazhatók.

A cég szerint szövetségi szinten az intézkedéseknek meg kell erősíteniük és bővíteniük a gyakorlati képzéseket, elő kell mozdítaniuk a munkaadók által biztosított képzéseket, előre kell mozdítaniuk az iparági/ágazati partnerségeket, támogatniuk kell a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, és kezelniük kell a digitális készségek terén fennálló szakadékot.

Állami szinten a politikáknak nagyobb hozzáférést kell biztosítaniuk a munkahelyi tanuláshoz, ki kell aknázniuk a munkáltatói partnerségeket, és a döntéshozatalban nagyobb szerepet kell szánniuk az adatoknak.

A cég szerint ezeknek a politikáknak a támogatásához a munkáltatóknak együtt kell működniük a politikai döntéshozókkal, az iparág vezetőivel, az oktatókkal és a közösségekkel.

HR Dive