Foglalkoztatási szempontból fontosak a kkv-k

Miközben a szektor a foglalkoztatásban 75 százalékos arányt képvisel, addig az exportban mindössze 20 százalékos a részvételük, ezért a többnyire belföldi piacon működő hazai kisvállalatok versenyképességének javításához fontos lenne a vállalkozói terhek további csökkentése, például az adminisztráció egyszerűsítésével, az ipari rezsicsökkentés megvalósításával, az adó- és járulékterhek mérséklésével.

Úgy vélte, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja ugyan kedvező kamatozású hiteleket jelentene a szektornak, de hiányzik a hatékony garanciarendszer ahhoz, hogy nagyobb számban éljenek a lehetőséggel a kis- és középvállalkozások.

Kitért arra, hogy az uniós források felhasználásában már eddig is aktívan vett részt a Magyar Iparszövetség. Példaként említette, hogy a fiatalok vállalkozóvá válását segítő programban inkubátorházat működtetnek, a duális szakképzés hazai megvalósításának elősegítésére bekapcsolódtak a vizsgakövetelmények kidolgozásába.

Vadász György felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban a rendelkezésre álló források 60 százalékát a kormány közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. Ebből információjuk szerint 16 százalékot szánnak majd a kkv-k fejlesztésére, további 16 százalékot a foglalkoztatás bővítésére és 9 százalékot az innováció erősítésére. A tervek szerint októbertől várható az új pályázatok nagyobb számú megjelenése, amire a tagságnak fel kell készülnie - hangsúlyozta Vadász György.

A kisvállalkozói szövetség szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvánosságot kapott javaslatai - a kötelező tagság, a képviseleti rendszer gazdasági súly szerinti felépítése - kedvezőtlenül hatna a hazai kkv-k fejlődési lehetőségeire.