Lehet-e a prostitúció ugyanolyan munka, mint bármelyik másik? Megszületett a bírósági döntés

A 2024. december 1-jén hatályba lépett jogszabály lehetővé teszi, hogy a szexuális szolgáltatásokat nyújtó személyek munkaszerződéssel dolgozzanak, tehát jogosultak társadalombiztosítási ellátásra, nyugdíjra, valamint szülési és betegszabadságra.

A törvény emellett szigorú feltételekhez köti a munkáltatók tevékenységét. Emberkereskedelem miatt elítélt személyek nem foglalkoztathatnak szexmunkásokat, a munkahelyeken pedig meghatározott higiéniai és biztonsági előírásokat kell betartani. A munkavállalóknak joguk van visszautasítani az ügyfeleket vagy bizonyos szexuális cselekményeket, illetve bármikor megszakítani azokat.

Az alkotmánybíróság ítéletében megállapította, hogy a szabályozás nem ellentétes az emberi méltósággal, és összeegyeztethető az emberkereskedelem, valamint a mások prostitúciójának kizsákmányolása elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezménnyel.

A testület hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság többféleképpen értelmezhető etikai fogalom, amelynek védelméhez a szociális jogok megerősítése is hozzájárulhat. Ugyanakkor kiemelte, hogy a kényszer hatására végzett prostitúció összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal, ezért a szexmunkások önrendelkezési jogát mindenkor biztosítani kell.

A bíróság szerint a jogalkotó megfelelő garanciák mellett különbséget tehet a jogszerű munkáltatói tevékenység és a prostitúcióból történő kizsákmányolás között. A munkáltató ugyanakkor nem húzhat aránytalan hasznot a szexmunkás tevékenységéből.

A döntést üdvözölte a szexmunkások jogait képviselő Utsopi civil szervezet. Daan Bauwens, a szervezet képviselője történelmi előrelépésnek nevezte az ítéletet, hangsúlyozva, hogy a munkajogi szabályozás jobb védelmet nyújt a dolgozóknak, és megkönnyíti a kizsákmányolás felismerését.

Ezzel szemben a keresetet benyújtó kilenc szervezet egyikének, a női esélyegyelőséget képviselő Isalának az igazgatója, Mireia Crespo csalódottságának adott hangot. Véleménye szerint a törvényben biztosított jogok a gyakorlatban nem nyújtanak megfelelő védelmet a prostitúcióban érintett, gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő nőknek, szavai szerint ez pusztán "jogi fikció".

Crespo úgy vélte, hogy a prostitúció munkaviszonyként történő elismerése intézményesíti a kizsákmányolást, és figyelmen kívül hagyja az érintetteket sújtó fizikai, pszichológiai és gazdasági kényszert. Szerinte a prostitúcióból hasznot húzó személyeket továbbra is büntetőjogi felelősségre kellene vonni.

Azzal is érvelt, hogy a belgiumi szexmunkások túlnyomó többsége bizonytalan körülmények között élő migráns nő. Véleménye szerint a védelmükhöz másfajta intézkedésekre lenne szükség, például olyanokra, amelyek a rendezetlen bevándorlási státuszból fakadó problémákat kezelik.

Az alkotmánybíróság döntésével a 2024-es törvény változatlan formában hatályban marad. Az ítélet ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a jogszabály bevezetésének a szexmunkások helyzetére gyakorolt hatásait később külön értékelni fogják.

MTI