Harc folyik a diákokért

Ha a kommunikációra, a PR-re nincs elég forrás, akkor az intézmény alul marad a versenyben. Ám nemcsak emiatt lehet vesztes: ha az, amiről beszélnek, nincs összhangban azzal, amit kínálnak, az ugyancsak káros lehet. Az az egyetemi vagy főiskolai kampány lesz sikeres, amely nem állít valótlanságot, hiteles -mondta dr. Csikesz Tamás, a Felsőoktatási Információs Központ (FISZ) vezetője Az oktatás nyilvánossága konferencián.

Tévé vagy YouTube?

Néha azonban az őszinteség és a pénz megléte sem elég: fontos az is, hogy a vezetők olyan kampány mellett döntsenek, amely valóban sikeres. Előfordul, hogy nem a megfelelő médiában jelenik meg egy reklám - így nem jut el a célközönséghez. Például a végzős középiskolásokat egy kutatás szerint kizárólag az országos kereskedelmi tévéken, az esti órákban, illetve az interneten lehet megszólítani. Ennek ellenére sok egyetem és főiskola a helyi vagy a közszolgálati televíziók, megyei napilapok hirdetési felületeit választja.

"A közszolgálati tévéknél kínált akciós csomagokat többen igénybe veszik. Vásárolnak valamennyi műsoridőt, amelyhez ajándékba kapják a reklámszpot elkészítését. Ezek a filmek néha suták és kezdetlegesek. A forgatócsoport kivonul a campus területére, bemutatják a könyvtárat, láthatjuk, hogyan tanulnak a diákok, milyenek az épületek, majd beszél a rektor" - mondta korábban Kuna Tibor reklámszakember az FN.hu-nak.

A fent említett videótípus paródiája például a Dunaújvárosi Főiskola promóciós filmecskéje.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának videója pedig néhány népszerű tévés reklám továbbgondolása

A hivatalos intézményi filmek - profi szpotok - is felkerülnek a videómegosztó honlapokra, mint például a Nyíregyházi Főiskola videója.

A gödöllői Szent István Egyetem egyik kara pedig egyenesesen egy YouTube-csatornát indított a bemutatkozó mozgóképeinek.

A szülők és a tanárok véleménye is mérvadó?

Az intézményi reklámokkal megszólított célcsoportba persze nem csak a felvételizők tartoznak. Abban a döntésben, hogy hová és milyen szakra jelentkezik egy diák, az osztályfőnöknek vagy a családnak is van némi beleszólása. Bár a FISZ idei Országos Középiskolai Kutatása szerint a fiataloknak csak alig egytizede hallgat a szülőre, valójában sokkal erősebb befolyásuk lehet, hiszen ők finanszírozzák a tanulmányokat, ők tartják el vagy segítik anyagilag a leendő hallgatót.

Csikesz Tamás felhívta a figyelmet: a kutatás is tökéletes fórum lehetne az egyetemeknek és főiskoláknak, hiszen a lehetőség adott, hogy a felsőoktatás képviselői is feltegyenek egy-két kérdést a diákoknak - ám ez a 2001 óta folyó felmérés során csak négyszer történt meg, pedig évente akár 32 ezer 10-12. osztályos tanuló kitöltheti. "Megkérdezhetik például, hogy hallott-e egy adott képzésről a diák. Még ha azt is válaszolja, hogy nem, a kérdéssel akkor is felhívták a figyelmét rá, hogy létezik ilyen" - tette hozzá.

Sokszor hallani, hogy a középiskolai tanárok arra az egyetemre, főiskolára irányítanák a diákjaikat, ahol ők végeztek. Ez általában nem tudatos, ám egy öregdiák az egykori anyaintézményét ismeri a legjobban, ezért azt az iskolát fogja "reklámozni". E tendencia ellen az egri Eszterházy Károly Főiskola úgy próbál tenni, hogy egy fórumra invitálja a régió középiskoláinak tanárait. Dr. Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes egy sajtótájékoztatón elmondta: a korábbi évektől eltérően nemcsak a pályaválasztásért felelős tanárt, hanem olyan véleményformáló, a gyerekek körében népszerű pedagógusokat (intézményenként öt-hat főt) is várnak, akik a pályaválasztási döntésükre „hatással” vannak.

Roadshow, robogó, "nulladik" évfolyam

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) programirodájának igazgatója, Deés Szilvia szerint az a legegyszerűbb módja a megfelelő kampány megtalálásának, ha a felsőoktatási intézmények képviselői megismerik a középiskolásokat. Ezért ők a személyes kapcsolatra, beszélgetésekre esküsznek, roadshowkat szerveznek, ahol kötetlen keretek között találkozhatnak a célközönséggel.

Szinte nincs is olyan intézmény, amely ne rendezne nyílt napot. A Felvi.hu összegyűjtötte ezeket, és egy keresőt indított - amely itt érhető el -, ahol az időpontok, helyszín és szakok alapján is kaphat információkat az érdeklődő. Az iskolák legtöbbje egyetemi, kari ajándéktárgyakkal - például notesszel, tollal vagy hűtőmágnessel - kedveskedik a nyílt napra látogatóknak, a diákok órákat látogathatnak, és a tanulmányi ügyekért felelős intézményvezető osztja meg velük a tudnivalókat. A gyöngyösi főiskola az idén a szülőket is meghívja a nyílt napjára a leendő hallgatókkal: mindkét csoport számára külön-külön előadásokkal, praktikus tanácsokkal készülnek - tudta meg az FN.hu Ocela Tibortól, a KRF pr-menedzserétől.

Két nagy egyetem, a miskolci és a pécsi virtuálisan is "megkörnyékezte" a leendő hallgatókat. A Pécsi Tudományegyetemen még egy versenyben is részt vehetnek, amelyen robogót, laptopot vagy iPhone-t nyerhetnek. A Miskolci Egyetemen pedig a legaktívabb "nulladik" évfolyamosokat díjazzák ajándékcsomaggal. A felvételire való felkészülést KRF is fontosnak tartja: a Javíts a jövődért! című pontgyűjtő játékuk a 2009/2010-es tanévben is folytatódik, és egy ingyenes, érettségire való felkészítővel bővült. A játék lényege, hogy az a jelentkező, aki a felvételi tárgyból az utolsó évfolyamon egy jegyet javít, tartja az ötös szintet, illetve jobban teljesít az érettségin, mint az év végi jegye, értékes ajándékokra jogosító pontokat gyűjthet.

Hírességekkel toboroznak

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a hallgatók munkáiból készült kiállításban gyönyörködhetnek a leendő egyetemi polgárok, a Miskolci Egyetem pedig beléphetnek a jogi kar saját minta-tárgyalótermébe. A PTE oktatási igazgatója, Lengvárszky Attila egy sajtótájékoztatón beszélt a beiskolázási kampányukról: az idei évben három, sokak által ismert és kedvelt egykori, illetve jelenlegi hallgató vesz részt az egyetem kampányában: Beck Zoli zenész (30Y), Fegyverneky Zsófia válogatott kosárlabdázó (MiZo Pécs 2010) és Závada Pál író.

A képzéseket bemutató kiadványok is változnak az évek során, az intézmények általában több pénzt költenek ezekre: fényes papírra nyomják, profi szerkesztők készítik, de a kreativitás is fontos. A pécsiek például rendhagyó formában készítik a tájékoztató füzetet: kártyalapokra nyomtatják a tudnivalókat, és ezek - a terveik szerint - szerepjátékkártyákként is használhatók.