Hulladékfeldolgozó cég a Top 100 kkv élén
A legsikeresebb száz magyar kis- és középvállalat 37 százaléka Budapesten, 15 százaléka Pest megyében, 30 százaléka pedig Kelet-Magyarországon tevékenykedik - derül ki a Coface Hungary és az Üzlettárs magazin felméréséből, amit csütörtökön sajtótájékoztatón mutattak be.
A felmérés alapján készült Top 100-as listát a hulladékgyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó sajókeresztúri Bém Borsodi Érc, Ásvány és Hulladék Hasznosító Mű Zrt. vezeti 1,6 milliárdos múlt évi árbevétellel. Az utolsó a listán a szolnoki MB 2001. Kft., amely szállítmányozással foglalkozik és a 2005. évi árbevétele 728 millió forint volt.
Annak ellenére, hogy a gazdasági innováció forrása a kis- és középvállalati szféra, a helyzetük nagyon felemás. A többségük a multik beszállítójaként tevékenykedik, de rossz véleménnyel vannak a nagy nemzetközi cégekről, mivel későn és csak felszólításra fizetnek nekik - mondta Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.
A felmérési eredmények szerint a bankok csak ingatlanfedezetre hitelezik a kis- és középvállalatokat, és az államigazgatás is hátráltatja fejlődésüket, mivel nagyon nehéz hatósági papírokhoz jutni. Nincsenek jobb véleménnyel a kamaráikról sem, amelyek nem szolgáltatóként állnak mellettük - tette hozzá.
Információhiány, finanszírozási nehézségek
Kevesen ismerték fel az ország uniós csatlakozásából adódó lehetőségeket is, és még kevesebben használják ki azokat. Sőt, a vállalkozások nagyobb része idegenkedik attól, hogy uniós forrásokra pályázzon egyrészt az adminisztráció bonyolultsága, másrészt az előfinanszírozás nehézségei miatt - áll a Coface Hungary szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.
Oláh Péter, az Üzlettárs főszerkesztője kiemelte, hogy a cégek vezetői szégyenlik a sikereiket és mindent megtesznek annak eltitkolására. Például 60 százalékuk nem adja le mérlegét a cégbíróságon, amire egyébként jogszabály kötelezi. Mikael C. Szabo szerint a szektorra jellemző információhiányhoz maguk a cégek is hozzájárulnak azzal, hogy nem szívesen osztanak meg másokkal az üzletmenetükre vonatkozó adatokat.
A felmérés során tízezer kis- és középvállalat (kkv) adatait gyűjtötték be, majd ezt szűkítették. Kimaradtak a 25 százaléknál nagyobb külföldi tulajdonban lévők, a veszteséges cégek és azok a vállalkozások, amelyek nem tudtak maguk mögött legalább három lezárt üzleti évet. Feltétel volt, hogy az árbevétel haladja meg az 520 millió forintot, de ne legyen több 13 milliárdnál.
Annak ellenére, hogy a gazdasági innováció forrása a kis- és középvállalati szféra, a helyzetük nagyon felemás. A többségük a multik beszállítójaként tevékenykedik, de rossz véleménnyel vannak a nagy nemzetközi cégekről, mivel későn és csak felszólításra fizetnek nekik - mondta Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.
A felmérési eredmények szerint a bankok csak ingatlanfedezetre hitelezik a kis- és középvállalatokat, és az államigazgatás is hátráltatja fejlődésüket, mivel nagyon nehéz hatósági papírokhoz jutni. Nincsenek jobb véleménnyel a kamaráikról sem, amelyek nem szolgáltatóként állnak mellettük - tette hozzá.
Információhiány, finanszírozási nehézségek
Kevesen ismerték fel az ország uniós csatlakozásából adódó lehetőségeket is, és még kevesebben használják ki azokat. Sőt, a vállalkozások nagyobb része idegenkedik attól, hogy uniós forrásokra pályázzon egyrészt az adminisztráció bonyolultsága, másrészt az előfinanszírozás nehézségei miatt - áll a Coface Hungary szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.
Oláh Péter, az Üzlettárs főszerkesztője kiemelte, hogy a cégek vezetői szégyenlik a sikereiket és mindent megtesznek annak eltitkolására. Például 60 százalékuk nem adja le mérlegét a cégbíróságon, amire egyébként jogszabály kötelezi. Mikael C. Szabo szerint a szektorra jellemző információhiányhoz maguk a cégek is hozzájárulnak azzal, hogy nem szívesen osztanak meg másokkal az üzletmenetükre vonatkozó adatokat.
A felmérés során tízezer kis- és középvállalat (kkv) adatait gyűjtötték be, majd ezt szűkítették. Kimaradtak a 25 százaléknál nagyobb külföldi tulajdonban lévők, a veszteséges cégek és azok a vállalkozások, amelyek nem tudtak maguk mögött legalább három lezárt üzleti évet. Feltétel volt, hogy az árbevétel haladja meg az 520 millió forintot, de ne legyen több 13 milliárdnál.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?