Hulladékfeldolgozó cég a Top 100 kkv élén
A legsikeresebb száz magyar kis- és középvállalat 37 százaléka Budapesten, 15 százaléka Pest megyében, 30 százaléka pedig Kelet-Magyarországon tevékenykedik - derül ki a Coface Hungary és az Üzlettárs magazin felméréséből, amit csütörtökön sajtótájékoztatón mutattak be.
A felmérés alapján készült Top 100-as listát a hulladékgyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó sajókeresztúri Bém Borsodi Érc, Ásvány és Hulladék Hasznosító Mű Zrt. vezeti 1,6 milliárdos múlt évi árbevétellel. Az utolsó a listán a szolnoki MB 2001. Kft., amely szállítmányozással foglalkozik és a 2005. évi árbevétele 728 millió forint volt.
Annak ellenére, hogy a gazdasági innováció forrása a kis- és középvállalati szféra, a helyzetük nagyon felemás. A többségük a multik beszállítójaként tevékenykedik, de rossz véleménnyel vannak a nagy nemzetközi cégekről, mivel későn és csak felszólításra fizetnek nekik - mondta Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.
A felmérési eredmények szerint a bankok csak ingatlanfedezetre hitelezik a kis- és középvállalatokat, és az államigazgatás is hátráltatja fejlődésüket, mivel nagyon nehéz hatósági papírokhoz jutni. Nincsenek jobb véleménnyel a kamaráikról sem, amelyek nem szolgáltatóként állnak mellettük - tette hozzá.
Információhiány, finanszírozási nehézségek
Kevesen ismerték fel az ország uniós csatlakozásából adódó lehetőségeket is, és még kevesebben használják ki azokat. Sőt, a vállalkozások nagyobb része idegenkedik attól, hogy uniós forrásokra pályázzon egyrészt az adminisztráció bonyolultsága, másrészt az előfinanszírozás nehézségei miatt - áll a Coface Hungary szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.
Oláh Péter, az Üzlettárs főszerkesztője kiemelte, hogy a cégek vezetői szégyenlik a sikereiket és mindent megtesznek annak eltitkolására. Például 60 százalékuk nem adja le mérlegét a cégbíróságon, amire egyébként jogszabály kötelezi. Mikael C. Szabo szerint a szektorra jellemző információhiányhoz maguk a cégek is hozzájárulnak azzal, hogy nem szívesen osztanak meg másokkal az üzletmenetükre vonatkozó adatokat.
A felmérés során tízezer kis- és középvállalat (kkv) adatait gyűjtötték be, majd ezt szűkítették. Kimaradtak a 25 százaléknál nagyobb külföldi tulajdonban lévők, a veszteséges cégek és azok a vállalkozások, amelyek nem tudtak maguk mögött legalább három lezárt üzleti évet. Feltétel volt, hogy az árbevétel haladja meg az 520 millió forintot, de ne legyen több 13 milliárdnál.
Annak ellenére, hogy a gazdasági innováció forrása a kis- és középvállalati szféra, a helyzetük nagyon felemás. A többségük a multik beszállítójaként tevékenykedik, de rossz véleménnyel vannak a nagy nemzetközi cégekről, mivel későn és csak felszólításra fizetnek nekik - mondta Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.
A felmérési eredmények szerint a bankok csak ingatlanfedezetre hitelezik a kis- és középvállalatokat, és az államigazgatás is hátráltatja fejlődésüket, mivel nagyon nehéz hatósági papírokhoz jutni. Nincsenek jobb véleménnyel a kamaráikról sem, amelyek nem szolgáltatóként állnak mellettük - tette hozzá.
Információhiány, finanszírozási nehézségek
Kevesen ismerték fel az ország uniós csatlakozásából adódó lehetőségeket is, és még kevesebben használják ki azokat. Sőt, a vállalkozások nagyobb része idegenkedik attól, hogy uniós forrásokra pályázzon egyrészt az adminisztráció bonyolultsága, másrészt az előfinanszírozás nehézségei miatt - áll a Coface Hungary szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.
Oláh Péter, az Üzlettárs főszerkesztője kiemelte, hogy a cégek vezetői szégyenlik a sikereiket és mindent megtesznek annak eltitkolására. Például 60 százalékuk nem adja le mérlegét a cégbíróságon, amire egyébként jogszabály kötelezi. Mikael C. Szabo szerint a szektorra jellemző információhiányhoz maguk a cégek is hozzájárulnak azzal, hogy nem szívesen osztanak meg másokkal az üzletmenetükre vonatkozó adatokat.
A felmérés során tízezer kis- és középvállalat (kkv) adatait gyűjtötték be, majd ezt szűkítették. Kimaradtak a 25 százaléknál nagyobb külföldi tulajdonban lévők, a veszteséges cégek és azok a vállalkozások, amelyek nem tudtak maguk mögött legalább három lezárt üzleti évet. Feltétel volt, hogy az árbevétel haladja meg az 520 millió forintot, de ne legyen több 13 milliárdnál.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról