Húszéves járulékcsúcs-nyugdíjba igyekszik a magyar

Antal László közgazdász előadásában arra figyelmeztetett, hogy hosszútávon a társadalom elöregedése jelenti majd az egyik legnagyobb gazdasági problémát. Ha a jövőben tovább nő a születéskor várható élettartam, emelkednek a nyugdíjalap kiadásai is. "Olyan egyensúlyzavarnak nézünk elébe, amelynek pénzügyi konzekvenciájára fel kell készülni" - hangsúlyozta a közgazdász.

Mint kifejtette, az unió számára is súlyos kérdés ez, ami nálunk hatványozottabban jelentkezik majd. Egyebek között azért, mert Magyarországon még az átlagnál jóval alacsonyabbak az életkilátások, ami várhatóan javulni fog, és mert kifejezetten "nyugdíjba igyekvő nemzet a magyar".

Holtzer Péter, az Idősügyi Kerekasztal elnöke arról beszélt, hogy húsz éve nem volt akkora, 33,5 százalék a nyugdíjjárulék, mint amit jövőre kell fizetni. Ez azonban az idei évhez képest nem jelent sokkot - tette hozzá.

A szakember elkerülhetetlennek tartja az önkéntes megtakarítások szerepének növekedését a jövőben, főként azért mert a jelenlegi átlag, ami 550 ezer forint/fő "nevetséges" szintű. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy több nyugdíjjárulékot fizetnek egy évben az emberek, mint amennyi önkéntes megtakarítást felhalmoznak több év alatt.

Holtzer Péter számításai szerint egy mai 35 évesnek, megelőlegezve a 65 éves nyugdíjkorhatárt, legalább havi 10-55 ezer forint megtakarításra van szüksége ahhoz, hogy nyugdíjba menetelekor ne kelljen sokkoló életszínvonal-változást megélnie.

"Amíg nincs egy normális adórendszer ebben az országban, addig nincs miről beszélni, mert adóreform nélkül nincs nyugdíjreform" - fejtette ki az előadó, aki a probléma gyökerét a jelenlegi, rendkívüli egyenlőtlen terhelésben látja. Holtzer szerint a jövőben világossá kell tenni mindenki számára, hogy annyi nyugdíja lesz, amennyit befizet.