Idén összesen 7,4 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak

Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi minisztérium politikai államtitkára válaszolt olvasóink nyugdíjak kapcsán feltett kérdéseire. A fogadóórán szó esett a nyugdíjkorhatárról, a minimális nyugdíj emeléséről és a novemberben folyósított emelt összegű nyugdíjakról is.
A nyugdíjak és a minimális nyugdíjhoz kötött szociális ellátások emelésével kapcsolatban érkezett a legtöbb kérdés a Kormányzati Portál nyugdíjról tartott fogadóóráján. A kérdésekre Korózs Lajos, a témában illetékes Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára válaszolt.
Korózs Lajos politikai államtitkár a Magyarország.hu fogadóóráján
Fotó: Magyarország.hu
2004-ben összesen 7,4 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak
Korózs Lajos olvasói kérdésre válaszolva elmondta, a novemberi 1 százalékos nyugdíjemelés nem jelenti az idei teljes emelést, hiszen hagyományosan januárban emelkednek a nyugellátások, a novemberi emelés ennek csak kiegészítő, ám januárig visszamenőleges emelése. Erre azért van szükség, mert előfordulhat, hogy a tervezettnél jobban nőnek a nyugdíjasok által fogyasztott termékek, szolgáltatások árai. 2004. januárjában 6,3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, novemberben ezt 1 százalékos visszamenőleges emeléssel korrigálták, így a teljes nyugdíjemelés 2004-ben 7,4 százalék. (Mivel novemberben az egyszázalékos emelést nem a január előtti, hanem a már januárban megemelt nyugdíjak alapján fizetik ki, ezért nem 7,3 hanem 7,4 százalék.)
Az emelés és a 13. havi nyugdíj idén kifizetett két heti része a rokkantsági nyugdíjakra is vonatkozik.
A kormány tervezi a nyugdíj minimális összegének további emelését, melynek értéke meghaladhatja a 24 ezer forintot. A nyugdíj minimális összegének megemelése nemcsak a nyugdíjak, hanem az ezekhez kötött szociális támogatások - mint például az ápolási díj - tekintetében is változást (emelkedést) okoz.
A közszféra dolgozóinak segít a Prémium évek program
A nyugdíjkorhatárral kapcsolatban az államtitkár elmondta, a nagyobbik kormánypárt nem tervezte a nyugdíjkorhatár csökkentését, ám lehetőség van a korai nyugdíjazásra. Ezt azok vehetik igénybe, akiknek 33 év szolgálati idejük van. Gyermekszülést 1-1 (maximum 3 ) évként, beteg gyermek felnevelése 1,5 év szolgálati időként számít bele a szolgálati időbe. Ebben az évben az öregségi nyugdíj csökkentett összege jár, az összeg kiszámításánál figyelembe veszik a meglévő szolgálati időt és azt is, hány hónap hiányzik a korhatár eléréséhez. Nyugdíjakról az interneten is
Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a jövőben minden nyugdíjat érintő kormányzati intézkedés, kezdeményezés, minden változás felkerül a minisztérium honlapjára, valamint a Kormányzati Portál oldalaira.
A közszférában dolgozók számára a kormány a napokban nyújtotta be a parlamentnek a Pérmium évek programcsomagját. Ennek segítségével a nyugdíjazás előtt álló közalkalmazottak, ügykezelők és köztisztviselők fokozatosan vonulhatnak vissza.
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel is gondoskodhatunk a nyugdíjról
A nyugdíj alapjául szolgáló átlagjövedelembe csak a munkáltató által munkabérként kifizetett jövedelem számít, vagyis az az összeg, ami után az alkalmazott járulékot fizet. Ezért abban az esetben, ha valakit minimálbéren alkalmaznak és emellé kiegészítő jövedelmet fizet a munkáltató - úgy, hogy azután már nem fizeti meg a járulékokat -, csak a minimálbér számít bele a nyugdíjba. Korózs Lajos szerint, ha a munkavállalók tömegesen lépnének fel ez ellen a gyakorlat ellen, vissza lehetne szorítani a jelenséget.
Megvan ugyanakkor a lehetőség arra is, hogy a kiegészítő jövedelemből a munkavállaló önkéntes, kiegészítő nyugdíjpénztárhoz fizessen tagdíjat, és később ezzel egészítse ki nyugdíját. - A tagdíjfizetést adókedvezménnyel is ösztönözzük, a minimálbéres bejelentés azonban itt is hátrány, mivel nem érvényesíthető az adókedvezmény - mondta el az államtitkár