Így teremtene munkahelyeket az Európai Szakszervezeti Szövetség elnöke

Ségol, akit nemrégiben neveztek ki az ETUC élére (EurActiv.hu 2011.05.20.) ragaszkodik hozzá, hogy a pénzügyi tranzakciós adóra (FTT) nem a tagállamok befizetésének helyettesítőjeként kellene tekinteni az európai költségvetésben. "Ha már bevezetik a tranzakciós adót, akkor azt további beruházásokra kellene fordítani, növekedésre és munkahelyekre, amelyek a fő prioritások (lásd EurActiv dossziénkat: Európa 2020 - az EU gazdasági növekedési stratégiája), nem pedig olyan bevételek helyettesítésére, amelyek egyébként is meglennének" utalt Ségol az Európai Bizottság által június 29-én bemutatott 2014-2020 vonatkozó hosszútávú költségvetési tervezetre.

A főtitkár szerint a szociális jogokat támadások érik, az Európa 2020 stratégia keretében megfogalmazott bizottsági ajánlások a növekedésre és munkahelyteremtésre az egyes tagállamokban pedig aláássák az európai társadalmi modellt. Annak kimondása helyett, hogy a fizetéseknek fontos gazdasági szerepük van, és a hatékony közszolgáltatások előnyösek az európai gazdasági modell számára, a Bizottság még mindig a további rugalmasság és liberalizáció mellett kardoskodik. "Ezt nevezem én támadásnak."

Ségol véleménye szerint a rugalmasságot és biztonságot kombináló flexicurity modell (lásd EurActiv Dossziénkat: Flexicurity: rugalmas biztonság a munka világában) csak akkor működhet, ha pénzt fektetnek az elbocsátott munkások átképzésébe. "Dániában rengeteget költenek a rugalmas biztonságra, hogy minden dolgozó, aki munkahelyet vált, képzésben részesüljön, és meg legyen fizetve a képzés időtartama alatt is. Elnézve az EU-ban az említett flexicurity-re valóban elköltött összeg nagyságát, kiderül, hogy még nagyon a dolog elején járunk. Inkább csak azt halljuk, hogy a munkásokat külön értesítés nélkül lehessen kirúgni."

Az ETUC új főtitkára elfogadja, hogy a munkahely koncepciója változik, és a szakszerveteknek alkalmazkodnia kell, de a kormányoknak és a munkaadóknak is kellene. Ségol szerint a társadalmi párbeszéd Európában hiányos (lásd EurActiv Dossziénkat: A szociális párbeszéd Európában), így ennek új életre keltése lenne az első kísérlet. Érvelése szerint "a szociális párbeszéd nemzeti szinten hatékonynak bizonyult, és szeretnénk, ha európai szinten is sok szempontból hatékony lenne, ehhez azonban komolyan kell venni."

Ha a társadalmi párbeszéd hatékony, és minden érintett megoldás orientált megközelítést fog alkalmazni, akkor Ségol szerint egyezségre juthatnak a munkaidőről szóló uniós irányelvről is, amely három éve akadozik mivel nem született egyetértés a távolmaradás, az ügyeleti idő és a többszörös szerződések kérdésében. (EurActiv.hu 2011.04.26.) Az eddig csak egymásra mutogatáshoz, és bűnbak kereséshez vezető tárgyalások ősszel folytatódnak, de a munkaadók és a szakszervezetek még a tárgyalandó napirendi pontokban sem értenek egyet.

"Megmondtuk a BusinessEurope-nak [a munkáltatók európai szervezete], hogy készen állunk a megbeszélésekre, de előzetes tárgyalásokra van szükség, hogy megtaláljuk a közös kiindulópontot. Ha megvan a szilárd alap, akkor megkezdjük a korrekt tárgyalásokat. Azért vagyunk itt, hogy tárgyaljunk, nem azért, hogy úgy tegyünk, mintha [tárgyalnánk]" mondta el a főtitkár.