Indoklás nélkül lehet majd elbocsátani a közigazgatásban is

A fideszes Kósa Lajos és Kovács Zoltán által előterjesztett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt 256 igen, 116 nem mellett fogadta el az Országgyűlés. A Fidesz és a KDNP képviselői és a független Pőzse Lajos voksolt igennel, nemmel szavazott a három ellenzéki frakció, a fideszes Kövér László és két független képviselő: Ivády Gábor, Szili Katalin.

A jövő év január 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti.

A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel megszüntetését egyes esetekben meg kell indokolni, akkor ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik; ha a köztisztviselő alkalmatlan feladatai ellátására; ha a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja; ha az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő köztisztviselő e jogcímen felmentését kezdeményezi; ha a rokkantsági nyugdíjjogosultság törvényi feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi; illetve ha az előrehozott öregségi nyugdíj jogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi.

A törvényjavaslat indoklása szerint azért kell az önkormányzati képviselő-testületek hivatalában is megteremteni a munkáltató általi, indokolás nélküli, rövid felmentési idővel történő felmentés lehetőségét, mert közszolgálatot valós szolgálattá kell tenni; a jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére.

A törvény e mellett rendelkezik arról is, hogy januártól a köztisztviselők felmentési ideje nem lehetne több 2 hónapnál. (Ez a passzus módosító indítvánnyal került be az eredeti szövegbe.)

A hatályos törvény szerint a köztisztviselőket legalább két hónapos felmentési idő illeti meg, amely a közszolgálati jogviszonyban töltött évekkel arányosan növekszik, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Az új szabály szerint a felmentési idő időtartama fix, két hónap lesz.

Az új szabályok a fentieken túl feloldják a köztisztviselői törvény, a vezetői szintek számát korlátozó rendelkezését. Kimondják, hogy helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően a 10 ezer feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, a megyei jogú városi önkormányzatnál, a megyei önkormányzatnál, a fővárosi kerületi, a fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízáson túl további vezetői megbízás is adható. (Ezt az előterjesztők azzal indokolták, hogy az egyes területek fokozott vezetői ellenőrzése növeli a munkavégzés hatékonyságát.)

Az előterjesztés lehetőséget ad még arra is, hogy a munkáltatók "eltérítsék" az illetményt, és ezzel "versenyképesebb" fizetést adhassanak.

A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Az új Országgyűlés még június 21-én fogadta el újra a Sólyom László államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

A Ház zárószavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; de nem változtatott azonban azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket ezután indoklás nélkül menthetik fel.