"Lelkileg megnyomorított a feladat" – Így élte meg a leépítéseket a HR-es, aki végül maga is sorra került

Emberi sorsok a táblázatban: Amikor a HR-esnek kell meghúznia a ravaszt

Bobby Powers, a 39 éves seattle-i vezetői coach korábban egy médiaszolgáltató HR-eseként szembesült azzal a feladattal, amitől minden HR-szakember tart. Egyik nap a felettese azzal hívta fel, hogy felülről elrendelték a létszámleépítést, a folyamat teljes logisztikai és lélektani levezénylése pedig rájuk hárult.

A legnagyobb nehézséget a bizonytalanság jelentette: a bevételek alakulása és az állandóan változó költségvetési előrejelzések miatt a leépítési célok folyamatosan mozgásban voltak. „Ez egy igazán megrázó élmény volt, mert olyan embereket érintett, akiket közelről ismertél. Nap mint nap az volt a kérdés, hogy ki van a listán és ki nincs” – emlékszik vissza Powers a Business Insidernek adott nyilatkozatában. 

A szakember szerint a vállalati világ legkeményebb igazsága, hogy a döntéshozatal során a humánum könnyen elvész a számok mögött:

Bármilyen nagy vállalati döntésről vagy leépítésről van szó, a nap végén hús-vér embereket pakolsz egy Excel-táblázatba, ami nagyon rossz érzés. Lelkileg megnyomorított a feladat.

Logisztikai rémálom és etikai dilemmák: Hány perc jár a búcsúra?

Powers és felettese az első pillanattól kezdve arra törekedtek, hogy a folyamat során megőrizzék az emberséget. Ehhez minden lépést a következő kérdés mentén mérlegeltek: „Mi hogyan szeretnénk, ha velünk tennék ezt? És hogyan láttuk vagy hallottuk, hogy más cégeknél milyen rosszul csinálták?”

A megvalósítás során azonban számtalan olyan apró, mégis égető etikai és logisztikai részlet merült fel, amire korábban nem is gondoltak:

• Az időzítés és a pontos forgatókönyv: Lépésről lépésre, szinte percre pontosan megtervezték az események menetét. Minden érintettet egy időben értesítettek a hívásokban, hogy elkerüljék a pletykákat és az információs káoszt.

• Hozzáférés és búcsú: Adjanak-e időt a távozóknak arra, hogy elköszönjenek a kollégáiktól a Slacken, vagy zárják le a hozzáféréseket azonnal? Powers vallja: ha nulla időt hagysz és rögtön lekapcsolod a rendszert, az rendkívül embertelen – így ahol nem volt biztonsági kockázat, ott adtak pár percet a búcsúüzenetekre.

• A megbeszélések elnevezése: Még az is komoly fejtörést okozott, hogy mi legyen a naptárbejegyzés címe, vagy mi a teendő, ha valaki nem veszi fel a telefont, esetleg elutasítja a meghívót egy meglévő megbeszélésére hivatkozva.

Mivel távmunkában működő cégről volt szó, a beszélgetéseket videóhívásban bonyolították le, hogy megmaradjon a személyes kapcsolat. Ennek ellenére a folyamat lelkileg megterhelő volt.

Tudod, hogy az asztal túloldalán ülő embernek éppen anyagi nehézségei vannak, vagy most vett házat. Pontosan tudod, mi vár rá a döntés után 

– mondta Powers.

A fordulat: A leépítéseket levezénylő HR-est is elérte a hullám

A leépítések lezárultával látszólag helyreállt a rend. Bobby Powerst előléptették, és többet keresett, mint valaha. Másfél hónappal később épp egy oktatási és fejlesztési (L&D) konferencián vett részt Las Vegasban, amikor megszólalt a telefonja. A főnöke volt az:

Újabb leépítést csinálunk, de ahelyett, hogy mi bonyolítanánk le a beszélgetéseket másokkal, azt hiszem, ezúttal mi vagyunk a listán.

Másnap reggel Powers megpróbált belépni a céges levelezésébe, hogy megnézze, kiküldték-e már a hivatalos tájékoztatást, de a hozzáférését addigra már megszüntették. A zsinórt elvágták: pont abban a helyzetben találta magát, amitől korábban megpróbálta megvédeni a kollégáit. Nem volt lehetősége arra sem, hogy elköszönjön.

Új perspektíva: A kirúgások mögött ritkán áll a rossz teljesítmény

Bobby Powers története fontos tanulsággal szolgál a HR-szakma és a vezetők számára. Saját bevallása szerint korábban ő is hajlamos volt azt gondolni, hogy a leépítésekkor a gyengébben teljesítő munkavállalóktól válnak meg a cégek.

A folyamat átélése – mindkét oldalról – gyökeresen megváltoztatta a szemléletét. Rámutatott, hogy a létszámcsökkentés szinte soha nem az egyéni teljesítményről, hanem a hideg üzleti és költségvetési kényszerekről szól. Ennek a tapasztalatnak köszönhetően ma már sokkal nagyobb empátiával tekint a leépítésen átesett szakemberekre, és másokat is arra int, hogy ne ítélkezzenek elhamarkodottan a kirúgott munkavállalók felett.

Kép forrása: magnific

Kapcsolódó szakmai tartalmak

Mindenki erről beszél: íme a trükk, amivel a leépítések kellős közepén is előléptetnek

A csendes felmondás (quiet quitting) kora lejárt: a munkaerőpiaci bizonytalanság és a leépítésektől való félelem elhozta a „loud working”, vagyis a hangos munkavégzés éráját. Ma már nem elég csendben, jól végezni a feladatunkat – ha nem csapunk zajt a sikereink körül, könnyen...

"Leépítés lesz, de még nem tudjuk, kiket érint" - íme az új lelki terror trend

"28 nap pokol" – így írták le a dolgozók a bizonytalanságot, amikor a Meta bejelentette a leépítést, de hetekig nem mondta meg, kit rúgnak ki. A Nike, a Meta és a GitLab új trendet teremtett: jó előre bejelentik a kirúgásokat, az érintettek nevét viszont lebegtetik. Bár a...