Jutalékért cserébe fekete munkát szereznek a menedékkérőknek
Németországban legkevesebb százezerre tehető a feketén dolgozó menedékkérők száma egy kedden ismertetett felmérés szerint.
A Nordeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati társaság beszámolója szerint a feketemunka természetéből adódóan nemigen vannak pontos adatok arról, hogy mennyi menedékkérő végez illegális kereső tevékenységet Németországban, de hozzávetőleges becslések már készültek. A tübingeni és a linzi egyetem közös kutatása alapján a Németországba tavaly érkezett 1,1 millió menedékkérő akár 30 százaléka dolgozhat illegálisan. Az NDR által megkérdezett Alsó-Szászország tartományi és berlini menekültügyi önkéntesek és szociális munkások becslései 10 és 50 százalék között szóródnak.
Mindennek alapján legkevesebb 100 ezer menedékkérő dolgozhat feketén, időnként vagy huzamosan - áll az NDR oknyomozó riportjában, amely szerint a munkáltatók gyakran visszaélnek a menedékkérők szorult helyzetével és kiszolgáltatottságával. A szorult helyzet sokszor abból adódik, hogy a menedékkérőnek gyorsan pénzre van szüksége, mert ki kell fizetni az őt Németországba eljuttató embercsempészeket, és támogatni kell az otthon maradt családtagokat, a kiszolgáltatottság pedig abból fakad, hogy szigorú szabályok korlátozzák a menedékkérők munkavállalását.
Sokan hetekre elhagyják kijelölt szállásukat, és a nagyvárosokban, például Berlinben vagy Hamburgban próbálnak szerencsét. Barátoknál vagy illegális tömegszállásokon húzzák meg magukat, és a többi között takarítóként, mosogatóként vagy rakodómunkásként igyekeznek pénzhez jutni. Nem ritka, hogy 80 centes órabérért, vagyis a törvényben rögzített óránkénti 8,5 eurós (2600 forint) minimálbér alig 10 százalékáért dolgoznak, és előfordul, hogy az erőfölényével visszaélő munkáltató ezt sem fizeti ki.
"Elég sokan profitálnak abból, hogy mások bajban vannak" - mondta az NDR-nek az országos szakszervezeti szövetség (DGB) külföldi munkavállalókkal foglalkozó hamburgi tanácsadó irodájának egy munkatársa.
Az NDR beszámolója szerint arra is van példa, hogy menedékkérőket befogadó állomások dolgozói illegális munkaközvetítő tevékenységet folytatnak, jutalékért cserébe fekete munkát szereznek menedékkérőknek.
Az augusztus elején hatályba lépett integrációs törvény szélesíti a menedékkérők munkavállalási lehetőségeit, ami az NDR-nek nyilatkozó hozzáértők szerint ugyan jó irányba tett lépés, de nem szorítja vissza jelentősen a fekete munkát.
Mindennek alapján legkevesebb 100 ezer menedékkérő dolgozhat feketén, időnként vagy huzamosan - áll az NDR oknyomozó riportjában, amely szerint a munkáltatók gyakran visszaélnek a menedékkérők szorult helyzetével és kiszolgáltatottságával. A szorult helyzet sokszor abból adódik, hogy a menedékkérőnek gyorsan pénzre van szüksége, mert ki kell fizetni az őt Németországba eljuttató embercsempészeket, és támogatni kell az otthon maradt családtagokat, a kiszolgáltatottság pedig abból fakad, hogy szigorú szabályok korlátozzák a menedékkérők munkavállalását.
Sokan hetekre elhagyják kijelölt szállásukat, és a nagyvárosokban, például Berlinben vagy Hamburgban próbálnak szerencsét. Barátoknál vagy illegális tömegszállásokon húzzák meg magukat, és a többi között takarítóként, mosogatóként vagy rakodómunkásként igyekeznek pénzhez jutni. Nem ritka, hogy 80 centes órabérért, vagyis a törvényben rögzített óránkénti 8,5 eurós (2600 forint) minimálbér alig 10 százalékáért dolgoznak, és előfordul, hogy az erőfölényével visszaélő munkáltató ezt sem fizeti ki.
"Elég sokan profitálnak abból, hogy mások bajban vannak" - mondta az NDR-nek az országos szakszervezeti szövetség (DGB) külföldi munkavállalókkal foglalkozó hamburgi tanácsadó irodájának egy munkatársa.
Az NDR beszámolója szerint arra is van példa, hogy menedékkérőket befogadó állomások dolgozói illegális munkaközvetítő tevékenységet folytatnak, jutalékért cserébe fekete munkát szereznek menedékkérőknek.
Az augusztus elején hatályba lépett integrációs törvény szélesíti a menedékkérők munkavállalási lehetőségeit, ami az NDR-nek nyilatkozó hozzáértők szerint ugyan jó irányba tett lépés, de nem szorítja vissza jelentősen a fekete munkát.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról