Kényszernyugdíj: nem hagyják annyiban a bírák

A lap úgy értesült az érintettektől, hogy a beadványokat nem érdemes visszavonni, mert bár a nyugdíjkorhatár a bírók körében egységesen 65 év lesz, változatlanul aggályos, hogy például az alkotmánybírók vagy a kormánytisztviselők esetében miért hetven év a felső korhatár. Emellett szeretnék elérni azt is, hogy hetvenéves korukig kapják meg a nyugdíj és a fizetés közötti különbséget, hiszen abban a hiszemben választották ezt a pályát, hogy addig maradhatnak - írja a lap.

A cikk újabb kötelezettségszegési eljárást valószínűsít annak kapcsán, hogy 62 év felett senki sem lehetne bírósági vezető, mivel ez a megkülönböztetés az uniós normákkal is ellenkezik.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint a hatalom gesztust gyakorolt azzal, hogy a bírók nyugdíjkorhatárát 65 évben rögzítette. Az viszont, hogy 62 év felett senki nem lehetne vezető, leleplezi a kormány eredeti szándékát: bizonyos posztokról bizonyos embereket mindenképpen meneszteni akarnak. Ráadásul szerinte a tervezet nem biztosítja a nyugdíjkorhatár jelentős leszállítása esetére az AB által megkövetelt megfelelő átmeneti időt - tehát a bírói függetlenség továbbra is sérül. Fleck azt azonban nem tartja feltétlenül diszkriminatívnak, hogy a vezetői tisztség viselését korlátozzák.

Egységes lesz az igazságszolgáltatás közhatalmat gyakorló résztvevőinek nyugdíjkorhatára

Az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen a 65 éves szakmai korhatár lesz érvényes, ha a parlament elfogadja a kormány erre vonatkozó alkotmány- és törvénymódosító javaslatait - mondta Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár szombaton az MTI-nek. A bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló javaslatokat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter péntek este terjesztette a Ház elé.

"Az Alkotmánybíróság (Ab) júliusi döntésének megfelelően 65 évben határozná meg a kormány a bírói jogviszony felső korhatárát" - magyarázta a törvényjavaslat benyújtása után, szombat délelőtt az igazságügyi államtitkár az MTI-nek.
Az alaptörvény-módosítás 2013. január 1-jén lépne hatályba, de a 65 évesnél idősebb bírák 2014. január elsejéig maradnának hivatalban.

A bírósági vezetői tisztségre ennél alacsonyabb, 62 éves korhatárt állapít meg a kabinet javaslata - folytatta -, mégpedig annak érdekében, hogy olyan pályázókat nevezzenek ki ezekre a posztokra, akik a hatéves vezetői megbízatás legalább felét ki tudják tölteni.

Az indítvány a hatályos nyugdíjszabályokkal összhangban megszünteti azt a lehetőséget, hogy a bírák egyidejűleg nyugdíjban és bírói illetményben is részesüljenek: a jövőben választaniuk kell az aktív és a nyugdíjas státus között - részletezte Répássy Róbert.

A kormány-előterjesztés az ügyészek esetében is hasonló szabályokat tartalmaz, továbbá 2014-től a közjegyzőknél és a bírósági végrehajtóknál is bevezetik a 65 éves szakmai korhatárt. "Ezzel az igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységes korhatár lesz érvényes" - mondta az igazságügyi államtitkár.

Népszabadság/MTI