Képzési pénzek: kinek jut?

Idén az első félévben 7391 céggel szemben indult felszámolási eljárás. Ez 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derült ki az Opten Kft. adataiból. A cégnél úgy vélik, nem tetőzött még a csődhullám, mert a második negyedévben gyorsuló ütemben nőtt a felszámolások száma, egyre nagyobb társaságok jutnak bajba, egyre több kicsit hagyva magára.

Támogatott munkahelyek

Nem véletlen tehát, hogy a kormány több szervezeten keresztül is lehetőséget - pályázati pénzt - kínál a vállalatoknak, hogy a válság okozta nehézségek ne munkahelyek megszűnését eredményezzék. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) munkahelymegőrző támogatási keretét gyorsan lehívták a cégek, így a kiírást átmenetileg felfüggesztették. A nyári hónapokban zárult programjaik maradványkeretéből, illetve több visszalépő pályázó támogatásából eredő összegekkel az eredetileg 5,9 milliárd forint keretű program most közel 7 milliárd forintból gazdálkodhat, így a nyár közepén pénzhiány miatt tartaléklistára tett pályázók közül minden vállalkozás bekerült a támogatottak közé - nyilatkozta augusztus végén a Napi Gazdaságnak Székely Gabriella, az OFA ügyvezetője.

A foglalkoztatási feszültségek kezelése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium is indított munkaerő-piaci programot, a "Munkahelyek megőrzéséért" elnevezéssel. Ebből, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat augusztus 26-ai adatai szerint 749 vállalkozást támogattak megközelítőleg 8,7 milliárd forint értékben. Sikertelenül 1587-en próbálkoztak.

A Piac & Profit információi szerint a Társadalmi Megújulás operatív program hasonló célú pályázataiból - a TÁMOP 2.2.3 kódszámú kiírás összesen nyolc különböző albontásban biztosít forrást - már kevesebben jutnak támogatáshoz.

Jó, de nehéz

Az öt főnél több alkalmazottat foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szóló TÁMOP 2.3.3/A pénzeinek hatékony lehívásában komoly korlátozó tényező, hogy a pályázat csak akkor támogatható, ha a projektben a képzések súlyozott átlagos óradíja legfeljebb nettó 1200 forint. Ez az összeg nyelvoktatásra még elég, de egy menedzsmenttréning vagy vezetőképzés lebonyolításához ennek a többszörösére lenne szükség. Szakemberek szerint ennek a limitnek az a célja, hogy a fizikai munkát végzők, a termelésben részt vevők munkahelyét védjék.

A szezonális iparágak - mint például az idegenforgalom - esetében gondot jelent, hogy "papíron" idén jobbak a mutatók, mint amilyenek a válság előtti számok voltak. Ha például egy informatikai cég, amely rendszerfejlesztésből, karbantartásból szerzi a bevételét, s tavaly a megrendelő egy összegben, az év végén fizette ki a munkát, idén viszont felmondta a szerződést, az elvégzett munka ellenértékét pedig nyár elején rendezte, akkor a számok alapján nem lehet arra hivatkozni, hogy a válság sodorta bajba a céget, pedig a megrendelés és ezáltal a bevétel is megszűnt. De nem élhetnek a "kis-TÁMOP" nyújtotta lehetőséggel azok sem, akik a túlélés érdekében a válság kirobbanásakor kénytelenek voltak megválni a munkaerő egy részétől, mert az alacsony statisztikai létszám miatt az egy főre jutó fajlagos eredményük magas. Ahogy a vállalkozók fogalmaznak, ha nem változtatnak, belebuknak, ha pedig meglépik az elkerülhetetlent, akkor nem tudnak élni a felkínált túlélési eszközökkel.

Talán az elképzeltnél kisebb lehívási arány miatt is döntött úgy a kormány az augusztus 5-ei ülésén, hogy a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok a kkv-k kiírására nyújthatnak be pályázatot augusztus közepétől. Ugyanettől az időtől megnőtt a közép-magyarországi régiónak juttatott arány is. Augusztus végén megtörtént a „Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva az 5 főnél kisebb mikrovállalkozásoknak" kiírás társadalmi egyeztetése is. A legkisebbek egyelőre a közép-magyarországi régióban várhatják a kiírást TÁMOP 2.3.3/C kóddal.

Nem biztos a siker

Komoly és gyorsan elvégzendő munka elé állította a TÁMOP-2.3.3.B-09/3 - „Nagyvállalkozások OKJ-s és akkreditált képzéseinek támogatása" című kiírás a szabadságuk után újra munkába álló HR-eseket. Az augusztus közepén megjelent kiírásra szeptember 14-éig lehetett pályázatokat benyújtani. Már megjelent azonban a TÁMOP 2.3.3/B-09/5, illetve a TÁMOP 2.3.3/B-09/6 jelű, "Nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása" című, valamint a TÁMOP-2.3.3.B-09/7, illetve a TÁMOP 2.3.3.B-09/8 jelű, "Nagyvállalkozások belső és akkreditált képzéseinek támogatása" című pályázat. Előbbivel próbálkozni október 1. és november 9. között, utóbbival pedig november 30. és december 31. között lehet.

Ezek "sikere" sem biztos, hiszen a hazai nagyvállalatok zöme többségében multinacionális cég, amelyek nem szeretnek egy évre kötelezettséget vállalni arra, hogy a dolgozói létszámot megtartják. Egy kilenc hónaposra tervezett képzés esetén az ilyen irányú kötelezettségvállalás már másfél év (kétszer kilenc hónap). Azok a vállalatok pedig hezitálnak, amelyek eddig jellemzően "csak" tízmilliós nagyságrendben költöttek képzésre évente, hiszen a nagyobb volumenű lehetőség kiszolgálására a rendelkezésre álló HR-es csapat már nem elég. Az idő fogja eldönteni a mindhárom kiírásban maximumként meghatározott 600 millió forint létjogosultságát.

További pályázatok

A European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet tájékoztatása szerint október közepén-végén már elérhető és november 16-áig pályázható lesz az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a "Növényi alapú nyersszesz-, nyersolaj-előállító üzemek létesítése" kiírás. Erre kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, de akár induló vállalkozások is beadhatnak majd pályázatot. A támogatás technológiai blokkok létesítéséhez, felújításához kapcsolódó gépbeszerzéshez, -szereléshez, építéshez, szoftver, hardver, laboreszközök beszerzéséhez, valamint kapcsolódó infrastruktúra telephelyen való kialakításához vehető igénybe. A támogatás lehívásával megvalósuló fejlesztésnek azonos telephelyen legalább egy gyártási blokkot kell tartalmaznia, melynek éves kapacitása meghaladja az ezer tonnát, de nem haladja meg a tízezer tonnát. Az igénybe vehető támogatás legkisebb összege 6000 eurónak, a legmagasabb pedig egymillió eurónak megfelelő forint. A támogatás mértéke 40-60 százaléknyi, vissza nem térítendő támogatás.

Idén októberben várhatóan utoljára írják ki a mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó pályázatot, amely maximálisan kétéves megvalósítási időt ír elő. Ez azt jelenti, hogy akár a 2012-re tervezett beruházásokat is érdemes belerakni ebbe a pályázatba, és elnyerni rá 40-50 százalék vissza nem térítendő támogatást - jelezte Csomár Zoltán, az ECC gazdasági igazgatója. Támogatott gyakorlatilag bármilyen építéssel, felújítással, bővítéssel járó beruházás - akár zöldmezős is -, illetve akár külön is támogatható gyakorlatilag bármilyen - az élelmiszeriparban, termékfeldolgozásban - használt gép, berendezés beszerzése is.

Megjelent a Piac és Profit magazin októberi számában.