Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek az egri kórházban

Hegyaljai Judit emlékezetett arra: a fő követelésük, hogy a hevesi megyegyűlés bontsa fel azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest Zrt. működtetheti az egri kórházat. A megye képviselői nem jöttek el az egyeztetésre, így érdemi tárgyalásra nem kerülhetett sor. Amennyiben a HospInvest, a cégvezetők nyilatkozatai szerint, október 1-jén átveszi a kórház működtetését, úgy általános és határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek az érdekképviseletek - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

A szocialista vezetésű megyei önkormányzat március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest Zrt. működtetheti a Markhot Ferenc Kórházat. A vagyonkezelésre kiírt tenderen a HospInvest mellett a Debreceni Egyetem is pályázott, illetve ajánlatot nyújtott be az egri önkormányzat. A Fidesz mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a funkcionális privatizáció ellen.

Régi ügy húzódik

A HospInvest Zrt. augusztus közepén adta be a működési engedély iránti kérelmét a népegészségügyi szolgálathoz, ám a hatóság hiánypótlást rendelt el. Ebben a helyzetben a cég arra kérte a Heves megyei önkormányzatot, hogy 60 nappal hosszabbítsa meg az intézmény átvételére kapott, szeptember 1-jén lejáró határidőt, a testület pedig eleget tett a kérésnek. Időközben a Heves Megyei Bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei önkormányzat azon határozatát, amely a HospInvest Zrt.-t nyilvánította az egri kórház vagyonkezelésére kiírt pályázat győztesévé.

Az ítélet indoklása szerint a HospInvest pályázati dokumentációjához csatolt banki igazolás nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. Vagyis abból egyértelműen nem megállapítható, hogy a cég számláján 2005. január 1-jétől, vagyis a kiírásban megjelölt időponttól nem volt sorban állás. Az MTI által korábban megkérdezett jogászok tájékoztatása szerint az ítélet nem érinti közvetlenül a megye és a cég között létrejött kontraktust, annak felbontása polgári peres úton kezdeményezhető. Ugyanakkor a szerződés felbontását a szerződő felek vagy olyan fél kezdeményezheti, akit közvetlenül hátrányosan érintett az utóbb jogellenesnek ítélt önkormányzati döntés, például a tenderen vesztes pályázó.