Kizárhatják a hátrányos helyzetű diákokat a felsőoktatásból?

Az oktatási államtitkárság a tervet kedden, a hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégiával összefüggésben tudatta az MTI-vel, hangsúlyozva, hogy a diákok az iskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Jelezték: a szándék az, hogy a szabály azokra vonatkozzon, akik még nem kezdték el a középiskolát.

Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja erre szerdán az MTI-nek úgy reagált: jelenleg a közoktatás nagy részében nincs olyan színvonalú nyelvoktatás, hogy a gyerekek többsége nyelvvizsgával fejezze be a középiskolát. Hozzátette, a nyelvtanítás újraszervezésének céljával egyetértenek, de ha a stratégiát nem fokozatosan, a kellő feltételek biztosításával vezetik be, azzal "barikádot emelnek" a felsőoktatás köré, és kizárják onnan a legszegényebbeket.

Véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy a Széll Kálmán Tervvel a kormány 38 milliárd forintot akar kivonni a felsőoktatásból A szocialisták szerint ez az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgatók létszámának radikális csökkenéséhez vezet, így a tavalyi 56 ezer és az idei 53 ezer helyett 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait az ingyenes felsőoktatási képzésben.

Az MSZP-s képviselő kifogásolta azt is, hogy sajtóhírek alapján az oktatási államtitkárság megszüntetné a nulladik évfolyamnak is nevezett nyelvi előkészítő osztályokat. (A nyelvi előkészítő osztályokban a nulladik évfolyamon két idegen nyelvet tanulnak a diákok, az egyiket legalább heti tizenegy órában.)

Azt, hogy a stratégia állítólag "az angol egyeduralmával szemben" előnyben részesítené a neolatin nyelveket, Kunhalmi Ágnes úgy értékelte: ezzel szemben azt kellene célul tűzni, hogy minden tizenöt éves gyerek beszéljen angolul.