Konzultáció indult a munkahelyi megfigyelésről: Szabályoznák a digitális kontrollt és az AI használatát

A brit kormány nagyszabású konzultációt indított a munkahelyi megfigyelési technológiák (Workplace Monitoring Technologies – WMT) alkalmazásáról. A kezdeményezés célja az átláthatóság növelése, a munkavállalói hang erősítése és a munkaügyi kapcsolatok javítása. A miniszterek a vállalkozások, a szakszervezetek és a nyilvánosság véleményét várják arról, hogyan használják a digitális eszközöket és a mesterséges intelligenciát a személyzet irányítására, hogy a fejlődés ne a tisztesség vagy a bizalom rovására menjen.

Kate Dearden munkajogi miniszter és Kanishka Narayan mesterséges intelligenciáért felelős miniszter hangsúlyozták: a munkáltatóknak és a dolgozóknak közös érdekük, hogy ezeket a technológiákat tisztességes, elszámoltatható és megbízható módon alkalmazzák, támogatva a termelékenységet a munkahelyi bizalom megőrzése mellett.

Mi számít munkahelyi megfigyelésnek?

A megfigyelési technológiák kategóriájába számos adatgyűjtő rendszer tartozik: a digitális tevékenység és a tartózkodási hely nyomon követésétől kezdve a kommunikáció megfigyeléséig. Ezek az eszközök alkalmasak a teljesítmény, a viselkedés és a jelenlét monitorozására, és gyakran tartalmaznak automatizált döntéshozatali rendszereket (ADM) vagy algoritmusalapú menedzsmentet. A becslések szerint a technológiák elterjedtsége jelenleg igen változó, a munkahelyek 20% és 85% közötti részét érintheti.

A felelős megfigyelés nyolc alapelve

A kormány nyolc alapelvet határozott meg, amelyek a technológia felelős használatát kereteznék a jövőben:

• Cél és indokoltság: A munkáltatóknak világosan meg kell határozniuk, pontosan miért alkalmazzák a megfigyelést.
• Átláthatóság és megértés: A dolgozóknak egyértelmű és időben közölt tájékoztatást kell kapniuk az eszközök használatáról.
• Munkavállalói részvétel: A munkáltatóknak egyeztetniük kell a dolgozókkal vagy képviselőikkel az új rendszerek bevezetésekor.
• Méltányosság és egyenlőség: Biztosítani kell, hogy a megfigyelés ne vezessen diszkriminatív vagy igazságtalan kimenetelekhez.
• Szükségesség és arányosság: Mérlegelni kell, hogy elérhető-e a cél kevésbé drasztikus módszerekkel, elkerülve a funkciók indokolatlan kiterjesztését.
• Emberi felügyelet: Garantálni kell, hogy a döntéshozók értik és ellenőrzik az általuk felügyelt rendszereket.
• Méltóság és jólét: Figyelembe kell venni a megfigyelés mentális egészségre és a dolgozói jólétre gyakorolt hatásait.
• Pontosság és felülvizsgálat: Rendszeresen ellenőrizni kell a technológia szükségességét, pontosságát és azt, hogy továbbra is arányosan működik-e.

Lehetséges szabályozási lépések

A konzultáció eredményei alapján a kormány mérlegelni fogja a jogszabályi beavatkozás szükségességét. Felmerült egy törvényi erejű magatartási kódex létrehozása, amelyet a munkaügyi bíróságok is figyelembe vehetnének. Ebben az esetben, ha egy munkáltató indokolatlanul megsérti a kódexet, a bíróság akár 25%-kal is módosíthatja a megítélt kártérítés összegét például jogtalan elbocsátás vagy diszkrimináció esetén.

A másik lehetőség egy nem kötelező érvényű iránymutatás kiadása, vagy egy olyan törvénymódosítás, amely kötelezővé tenné a konzultációt a szakszervezetekkel vagy a választott képviselőkkel az új technológiák bevezetése előtt. A konzultáció 2026. szeptember 30-án zárul.

Forrás: Personnel Today