Közel harmincezer kínai választja hazánkat

A Magyarországon élő külföldiek létszáma 2006-ban lépte át a 100 ezret az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal adatai szerint. Az Ázsiából érkezők legnagyobb része kínai, ők teszik ki a teljes ázsiai származású lakosság felét. Az összes - regisztrált és nem regisztrált - itt tartózkodó külföldi állampolgár számát csak találgatni lehet, a ténylegesen itt tartózkodó kínai kolónia létszáma egyes becslések szerint négy-ötször annyi, mint amennyit nyilvántart a hivatal, értesült a Napi Gazdaság.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) július 30-ai statisztikája szerint hozzávetőleg 8500 fő rendelkezik valamely, 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel. Az illegálisan érkezők számára csak következtetni lehet abból, hogy a hatóságok évente hány kínai állampolgár ellen indítanak eljárást jogellenes beutazás miatt - igaz, sokan soha nem kerülnek a hatóság látóterébe.

Nem jellemző, hogy az itt letelepedők állampolgárságért folyamodnának: 1998-2007 között mindössze 117 fő szerzett magyar állampolgárságot. A Kínából érkezők üzleti céllal érkeznek Magyarországra, sokan nyitnak éttermet, űznek kiskereskedelmi tevékenységet, indítanak vállalkozást, üzemeltetnek boltot vagy akár bevásárlóközpontot.

A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) 1995-ben három és fél ezer itt élő kínai állampolgárról volt tudomása, ebből 2300-nál több férfiról volt információ, míg a nők száma alig lépte túl az ezret. Túlnyomó többségük Budapesten élt, a vidéki városokban 400, kisebb községekben alig 80 kínai lakosról tudott a hivatal.

Három évvel ezelőtt a nyilvántartottak száma már elérte a 6800-at, a BÁH ekkor 20-30 ezer főre becsülte a ténylegesen Magyarországon tartózkodókat. Tavaly a KSH 8979 kínai állampolgárról tudott, a férfiak még mindig közel ezerrel többen voltak, mint a nők. A kínaiak 85 százaléka továbbra is a fővárosban él, a maradék vidéki városokban.

Napi Gazdaság