Közös megegyezéssel távozik a BKV vezérigazgatója

A kommunikációs igazgató szavai szerint Tarlós István főpolgármester hivatalában fogadta Kocsis Istvánt, és "közös megegyezéssel a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésében állapodtak meg".

A főpolgármester a tömegközlekedési társaság vezérigazgatói teendőinek ellátásával Várszegi Gyulát, a BKV igazgatótanácsának elnökét, a Metróber Közlekedésfejlesztési ás Beruházási Vállalat és a MÁV volt vezetőjét bízta meg.

Kocsis Istvánt - aki a BKV előtt a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezérigazgatója volt - augusztus 16-án hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Tarlós István ezután a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta: amíg tényszerűen be nem bizonyosodik, hogy bármi Kocsis István terhére róható, és amíg nem derül ki, hogy a BKV ügyeiben érintett, addig nincs oka arra, hogy felmentse.

Az MR1-Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában elhangzott, hogy Kocsis Istvánt két ügylet miatt különösen jelentős, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Az egyik ügy egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore-cég befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást. A szerződésből semmi nem teljesült. A másik ügylet egy Milánóban bejegyzett kft.-nek 2008-ban nyújtott kölcsön, amelyet az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az MVM igazgatóságának megkerülésével kötötte meg. A rendőrség szerint a két ügylet a cégnek legalább kétmilliárd forint kárt okozott - hangzott el.

Kocsist az MVM Zrt.-től való távozása után 2008. augusztus 27-én választották meg a BKV vezérigazgatójává. Programjában nagy hangsúlyt fektetett a BKV holdingszerű átalakítására, de a szakszervezetek ezt nem támogatták. Vezetése alatt kétszer volt sztrájk a BKV-nál, egyszer 2008 májusában - ekkor egy kétnapos -, majd miután nem sikerült megállapodni a szakszervezetekkel a kollektív szerződésről, 2010 januárjában egy hatnapos. Az utóbbihoz nem csatlakozott minden érdekképviselet.

Szintén vezetése alatt pattant ki a BKV-ügyként elhíresült, végkielégítésekkel kapcsolatos botránysorozat. Ekkor derült fény arra, hogy a BKV-nál három év alatt 3,3 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésre. Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató például 86 millió forintot kapott, majd visszafoglalkoztatták. Az üggyel kapcsolatban előzetes letartóztatásba helyezték mások között Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest is.

A BKV-nál több szerződéssel kapcsolatban is Kocsis idejében merült fel a gyanú, hogy vagyoni hátrányt okozhatott a BKV-nak. Ezek általában kommunikációs és pr-szerződések voltak. Hasonló szerződések miatt hallgatták ki Regőczi Miklós volt vezérigazgató-helyettest és Fuzik Zsolt volt informatikai igazgatót is.

Kocsis István okleveles gépészmérnök, 1985-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Dolgozott iparpolitikai helyettes államtitkárként 1993-ban, majd 1993 és 1995 között az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese lett, 1996-tól pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója volt öt hónapig. Az ÁPV-től a Tocsik-ügy miatt kellett távoznia. Ezután 2002-től 2005-ig a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója lett, majd 2005-től 2008-ig vezette a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-t, innen került a BKV élére.