Külföldi befektetők aggódnak a nyugdíjrendszer átalakítása miatt Romániában
A romániai külföldi befektetők tanácsa (FIC) aggodalmát fejezte ki szerdán a bukaresti kormány nyugdíjrendszer-átalakítási tervei miatt - írja az MTI.
A bukaresti kabinet azt fontolgatja, hogy megszünteti a 35 év alattiaknál előírt magánnyugdíj-befizetések kötelező jellegét.
Erről már tavaly elkezdődött a vita, akkor a kormány úgy döntött, hogy 2018 januárjától 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkenti a dolgozók bruttó bérének azt az arányát, amelyet az állami nyugdíjpénztárnak át kell utalnia a kötelező magánnyugdíjalapot kezelő magánbiztosítóknak.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter korábban elmondta: az állam gazdaságosabban tud bánni a biztosítottak pénzével, ezért olyan ösztönző rendszert igyekeznek bevezetni, hogy minél többen válasszák az állami nyugdíjat a kötelező magánnyugdíjak helyett. Teodorovici szerint ugyanis az állami nyugdíjnak nagyobb a hozama, mint a magánnyugdíjaknak.
A külföldi befektetők tanácsa szerint a kötelező magánnyugdíjak megtartása létfontosságú, hogy a biztosítottak nyugdíjba vonulásuk után is megfelelő életszínvonalnak örvendhessenek.
Felidézték, hogy valamennyi becslés szerint 2040-ben demográfiai okok miatt a román állami nyugdíjrendszerre hatalmas nyomás fog nehezedni, ezért szerintük a kötelező magánnyugdíjak vehetik át ennek a tehernek egy részét. Úgy vélték, a kormánynak meg kell őriznie a jelenlegi rendszert, sőt az eredeti terveknek megfelelően 6 százalékra kellene növelnie a magánbiztosítóknak átutalt jövedelemarányt.
A 2007-ben beindított három pillérű - állami, valamint kötelező és fakultatív magánnyugdíjból álló - öregségi járandósági rendszert pénzügyi elemzők szerint a kormány azért akarja átalakítani, hogy betömje az államháztartásban keletkezett lyukakat. A kötelező magánnyugdíjalapokban eddig 42 milliárd lej (9 milliárd euró) gyűlt össze 7 millió személy után.
MTI
Erről már tavaly elkezdődött a vita, akkor a kormány úgy döntött, hogy 2018 januárjától 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkenti a dolgozók bruttó bérének azt az arányát, amelyet az állami nyugdíjpénztárnak át kell utalnia a kötelező magánnyugdíjalapot kezelő magánbiztosítóknak.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter korábban elmondta: az állam gazdaságosabban tud bánni a biztosítottak pénzével, ezért olyan ösztönző rendszert igyekeznek bevezetni, hogy minél többen válasszák az állami nyugdíjat a kötelező magánnyugdíjak helyett. Teodorovici szerint ugyanis az állami nyugdíjnak nagyobb a hozama, mint a magánnyugdíjaknak.
A külföldi befektetők tanácsa szerint a kötelező magánnyugdíjak megtartása létfontosságú, hogy a biztosítottak nyugdíjba vonulásuk után is megfelelő életszínvonalnak örvendhessenek.
Felidézték, hogy valamennyi becslés szerint 2040-ben demográfiai okok miatt a román állami nyugdíjrendszerre hatalmas nyomás fog nehezedni, ezért szerintük a kötelező magánnyugdíjak vehetik át ennek a tehernek egy részét. Úgy vélték, a kormánynak meg kell őriznie a jelenlegi rendszert, sőt az eredeti terveknek megfelelően 6 százalékra kellene növelnie a magánbiztosítóknak átutalt jövedelemarányt.
A 2007-ben beindított három pillérű - állami, valamint kötelező és fakultatív magánnyugdíjból álló - öregségi járandósági rendszert pénzügyi elemzők szerint a kormány azért akarja átalakítani, hogy betömje az államháztartásban keletkezett lyukakat. A kötelező magánnyugdíjalapokban eddig 42 milliárd lej (9 milliárd euró) gyűlt össze 7 millió személy után.
MTI
Dienes Zoltán a XX. század matematikatanítási reformjainak világszerte egyik legismertebb, legnagyobb hatású alakja.
Aki kérdez: Vattay Dániel
Randi elviselhetetlen főnököknek