Nem emelni, hanem csökkenteni kellene a nyugdíjkorhatárt? Meglepő javaslat érkezett

Nem indokolt a nyugdíjkorhatár közeli emelése

Emelni vagy csökkenteni kellene a magyar nyugdíjkorhatárt? Dr. Farkas András nyugdíjszakértő legutóbbi hírlevelében erre a kérdésre kereste a választ. Mint írja, demográfiai szempontból jelenleg nem indokolt a magyar nyugdíjkorhatár emelése, hiszen a 65 éves korban várható további élettartam Magyarországon kirívóan rövid az európai uniós átlaghoz képest.

A szakértő szerint a korhatáremelés szükségessége valójában csak 2037 után válhat komoly kérdéssé. Ekkor kezdik ugyanis mérlegelni a nyugdíjba vonulást a Ratkó-unokák, elsősorban az 1973 és 1977 között született, nagy létszámú generáció tagjai. Ennek következtében a nyugdíjasok száma akár fél évtized alatt közel 400 ezer fővel is emelkedhet.

Farkas András arra is felhívja a figyelmet, hogy a korhatáremelés valódi indoka minden esetben az, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak aktív járulékfizetők, és rövidebb ideig részesüljenek nyugdíjban. Vagyis tovább fizessenek járulékot, miközben kevesebb időt töltenek nyugdíjasként.

A magyar férfiak 14,6, a nők 18,2 évre számíthatnak 65 éves korukban

Az egyik legfontosabb érv a magyar nyugdíjkorhatár emelése ellen a 65 éves korban várható további élettartam alakulása.

Az Európai Unióban a 65 éves férfiak átlagosan még 19 évre, a nők pedig 21 évre számíthatnak. Magyarországon ezzel szemben a férfiak esetében mindössze 14,6 év, a nőknél 18,2 év a várható további élettartam.

Ez azt jelenti, hogy egy magyar férfi átlagosan kevesebb mint 15 évet tölthet nyugdíjban. A nők esetében ugyanakkor akár 21 év is lehet a nyugdíjban töltött idő. Ennek egyik oka, hogy a nők a Nők 40 kedvezményes nyugdíjának köszönhetően jellemzően korábban, a nyugdíjba vonulás életkorának 62 év körüli centrumában hagyják el a munkaerőpiacot, míg a férfiaknak meg kell várniuk a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltését.

Valóban a férfiak 40 százaléka meghal a nyugdíjkorhatár előtt?

A nyugdíjkorhatárral kapcsolatos vitákban gyakran elhangzik, hogy a férfiak jelentős része meg sem éri a nyugdíjas éveket. A sajtóban is megjelent olyan állítás, amely szerint a férfiak 40 százaléka meghal a nyugdíjkorhatár betöltése előtt.

Farkas András szerint azonban ez az adat nem felel meg a jelenlegi helyzetnek. A nyugdíjszakértő által idézett adatok szerint a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éri meg a 65 éves életkort. Vagyis a férfiak 27, a nők 13 százaléka hal meg a nyugdíjkorhatár betöltése előtt.

A szakértő szerint természetesen ezen a helyzeten is javítani kellene. Ehhez többek között a stressz mérséklésére, az alkoholfogyasztás csökkentésére, az egészségesebb és mértékletesebb táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra és a szűrővizsgálatok igénybevételére lenne szükség.

Emellett különösen fontosnak tartja a kiegyensúlyozott párkapcsolatok, valamint a családi és baráti közösségek fenntartását is.

Az Y, a Z és az alfa generáció akár 25 évnél is tovább lehet nyugdíjas

A következő évtizedekben a nyugdíjban töltött idő tovább növekedhet. Farkas András szerint az időskorban várható további élettartam emelkedése minden valószínűség szerint folytatódik, még ha a korábbi évtizedeknél lassabb ütemben is.

Ez azt jelenti, hogyaz Y generáció tagjainak, valamint a náluk fiatalabb Z és alfa generációknak arra kell készülniük, hogy akár negyedszázadnál is hosszabb időt tölthetnek nyugdíjban.

A hosszabb nyugdíjas időszak ugyanakkor a nyugdíjrendszer finanszírozása szempontjából is kihívást jelent, hiszen egyre hosszabb ideig kell biztosítani az időskori ellátásokat.

Európa több országában is emelik a nyugdíjkorhatárt

Az Európai Unióban számos tagállam tervezi vagy már el is kezdte a nyugdíjkorhatár emelését. Különösen azokban az országokban jellemző ez, ahol a jelenlegi korhatár még nem éri el a 65 évet.

Farkas András felsorolása szerint az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, valamint a bolgár, a cseh, az észt, a lett és a litván férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár. Finnországban és Máltán az 1961 előtt született férfiak és nők esetében szintén alacsonyabb korhatár érvényesül.

Azok az uniós tagállamok, ahol már most is legalább 65 év a nyugdíjkorhatár, jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásához kötik a jövőbeni változtatásokat. A szakértő szerint az EU 27 tagállamából már 13 alkalmaz valamilyen, a várható élettartamhoz kapcsolódó megoldást. Ezek között Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Csehország és Bulgária is szerepel.

Farkas András szerint az Európai Unió Magyarország számára is ezt a megközelítést javasolja.

Spanyolországban és Németországban 67 évre nő a korhatár

Az egyes országok nyugdíjkorhatár-emelési tervei jelentős eltéréseket mutatnak.

A szakértő által ismertetett menetrend szerint:

• Spanyolországban 2027-től 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.

• Belgiumban 2030-tól lesz 67 év a korhatár.

• Németországban 2031-től éri el a 67 évet.

• Dániában 2035-től 69 év lesz a nyugdíjkorhatár.

• Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra emelkedik.

Ettől eltérő modellt alkalmaz Svédország, ahol rugalmas nyugdíjba vonulási korhatár érvényesül. Jelenleg 63 és 69 éves kor között lehet igényelni a nyugdíjat. A korábbi nyugdíjba vonulás azonban alacsonyabb ellátással jár, mivel a nyugdíj összegének meghatározásakor a várható további élettartamhoz igazodó életjáradék-osztókat alkalmaznak.

Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre emelkedett, 2025-től pedig teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartamhoz kötötték. A szabály szerint a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatáremelkedést eredményez.

Magyarországon akár 64 évre is csökkenhetne a nyugdíjkorhatár

Magyarországon a 2010 óta tartó korhatáremelési folyamat során a korábbi 62 évről fokozatosan 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár. Ez az 1956. december 31. után született valamennyi évjáratra érvényes.

Farkas András szerint a magyar 65 éves korhatár jelenleg is magasabb 11 uniós tagállaménál. Ráadásul az elmúlt évtizedben a nyugdíjkorhatár gyorsabban emelkedett, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam. Mindezek alapján a szakértő úgy látja, hogy belátható időn belül nincs szükség újabb emelésre.

A nyugdíjkorhatár alakulását ugyanakkor Magyarországon is bármikor hozzá lehetne kötni a 65 éves korban várható további élettartamhoz.

A szakértő ennél is tovább megy: szerinte a jelenlegi 65 éves korhatár helyett akár 64 évre kellene csökkenteni a nyugdíjba vonulás alsó korhatárát, mégpedig addig, amíg a magyar várható élettartam fel nem zárkózik az uniós átlaghoz.

Érvelése szerint a 65 éves korban várható további magyar élettartam 4,4 évvel rövidebb az európai uniós átlagnál, ezért nem a korhatár emelése, hanem annak mérséklése lenne indokolt.

Ez a változtatás a férfiak helyzetét is jelentősen enyhíthetné. Farkas András szerint mindez átmeneti megoldást jelenthetne addig, amíg egy érdemi nyugdíjreform keretében ki nem dolgozzák a korszerű, korhatár előtti nyugdíjba vonulást lehetővé tevő rendszert.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

kép: AI illusztráció

Kapcsolódó szakmai tartalmak

dr. Farkas András

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő elemzései, szakmai véleményei és nyugdíjjal kapcsolatos előrejelzései. Hírek a magyar nyugdíjrendszerről, a nyugdíjkorhatár alakulásáról, a nyugdíjemelésekről, a nyugdíjszámításról és a várható változásokról.

Nyugdíjreform előtt áll Magyarország? Ezek lehetnek a legsürgősebb lépések

A Magyar-kormány nyugdíjígéretei enyhíthetnek a legkisebb ellátásokból élők helyzetén, de szakértők szerint ez önmagában nem lesz elég a rendszer hosszú távú fenntarthatóságához. Farkas András nyugdíjszakértő szerint sürgető lenne a nyugdíjemelési szabályok és a...