Lakhatási támogatás néhány ezer ingázónak

A tervezet szerint az a dolgozó, aki otthonától legalább száz kilométerre talál magának állást, s amiatt odaköltözik, másfél évig állami támogatást kapna a lakásbérleti, illetve a közüzemi díjakhoz. Hat hónapig a mindenkori minimálbér összegéig (ez most bruttó 93 ezer forint) a bérleti és a közüzemi díjakat is fizetné az állam, mégpedig úgy, hogy a támogatás 60 százalékát lehet a bérleti díjra, 40 százalékát pedig a rezsire fordítani. A második fél évben már csak a lakásbérlést dotálnák azonos mértékben, tehát havi legfeljebb 56 ezer forinttal, míg a harmadik és egyben utolsó hat hónapban csak a rezsit 37 ezer forinttal. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint néhány ezren élhetnek majd a lehetőséggel - írja a lap.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a rendelettervezet iránya jó és a támogatás mértéke, illetve a jövedelemkorlát - a minimálbér kétszeresének megfelelő nettó kereset - megfelelőnek látszik, de szerinte vannak még megválaszolatlan kérdések. Úgy látja, nem életszerű azzal számolni, hogy a támogatási időszak alatt olyan mértékben nőne a munkavállaló jövedelme, hogy abból, a támogatás kifutásával fedezhetné tovább ezeket a kiadásokat. Pataky Péter kiemeli, az elszámolható rezsiköltségek közül hiányzik a közös költség, pedig a bérbe adott lakások jelentős része társasházban van. A szakszervezeti vezető szerint a legfontosabb, hogy ez az eszköz is, mint az összes többi, akkor fog működni, ha lesz munkaerő-kereslet a gazdaságban. Amíg nem élénkül a piac, nem növekszik a gazdaság, addig minden eszköz hiábavalónak tűnik.

Magyarországon a mobilitási ráta a foglalkoztatottak arányában alig több mint négy százalék, szemben az Európai Unió közel hét százalékával. A Népszabadság írása szerint az eddigi, mobilitást ösztönző intézkedések nem igazán működtek.

Népszabadság