Leépült a felnőttképzés – Magyarország messze az uniós átlagtól

Miközben egyre több országban válik normává az élethosszig tartó tanulás, Magyarország továbbra is komoly elmaradásban van ezen a téren – derül ki a Népszava összeállításából. A legfrissebb KSH-adatok szerint 2023-ban a 25–64 év közötti magyaroknak mindössze 9,6%-a vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben.

Ez csupán a 21. helyre volt elég az EU 27 tagállamából, jócskán elmaradva az uniós 12,8%-os átlagtól, nem is beszélve a listavezető Svédországról, ahol 38,8% ez az arány.

Különösen riasztó, hogy 2024-ben közel 70 ezer magyar felnőttnek még az általános iskolai végzettsége sincs meg, miközben csupán 744-en tudták sikeresen befejezni a 8. osztályt a felnőttoktatás keretében.

Bár az egyetemi felvételiknél nőtt a 30 év feletti jelentkezők aránya, ez nem tükröződik a végzettséget szerzők számában. A nem nappali rendszerű képzésben például 14,8 ezren szereztek diplomát 2024-ben, ami jelentős visszaesés a 2023-as 19,2 ezerhez képest. Hasonló csökkenés látható az érettségizők körében is: tavalyhoz képest több mint 2 ezerrel kevesebben végeztek sikeresen.

A szakmai vizsgák száma ugyan emelkedett, de a leginkább hátrányos helyzetűek közül kevesen élnek a lehetőségekkel. A szakértők szerint ez hosszú távon nemcsak munkaerőpiaci, hanem társadalmi kockázatot is jelent, hiszen a modern gazdaságokban a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságúvá vált.