Lehet főnök a robot
Az emberek 93%-a elfogadná a robotoktól kapott utasításokat a munkahelyén - derül ki az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatásából. Eszerint a HR vezetők és a munkavállalók készen állnak az AI használatára, azonban a vállalatok mégis sokszor kudarcot vallanak az AI bevezetése és a munkaerő felkészítése során.
A felmérésben 1320 HR vezetőt és munkavállalót kérdeztek meg az Egyesült Államokban, az eredmények pedig azt mutatják, hogy az emberek szívesen használnának mesterséges intelligenciát (AI) a munkájuk során és tisztában vannak vele, hogy a manuális munkafolyamatok automatizációján túl milyen más előnyökkel szolgál ez a technológia. Ennek ellenére a vállalatok nem támogatják kellőképp az alkalmazottakat az AI használatában, következésképp csökkenő termelékenységgel, elavuló tudásbázissal és a munkaerő elvesztésével kell szembenézniük.
Az AI at Work elnevezésű kutatásból az is kiderült, hogy jelentős különbség van az AI munkahelyi és otthoni használatának elterjedtsége között. Míg a magánéletében az emberek 70%-a használ valamilyen AI technológiát, a HR szakemberek csupán 6%-a alkalmazza a mesterséges intelligenciát, és csak a munkavállalók 24%-a vesz igénybe valamilyen AI megoldást a munkahelyén. Hogy kiderítsék, miért van ilyen markáns eltérés az adaptáció terén, amikor az emberek egyértelműen szeretnének mesterséges intelligenciát használni a munkájukban is megvizsgálták, hogyan vélekednek a HR vezetők és a munkavállalók az AI előnyeiről, milyen akadályai vannak az AI munkahelyi bevezetésének, illetve milyen üzleti következményei lehetnek, ha egy vállalat nem használ mesterséges intelligenciát.
A kutatásban megkérdezett összes válaszadó egyetértett abban, hogy az AI pozitív hatással van a szervezetekre. A mesterséges intelligencia legnagyobb hasznának pedig egyöntetűen a fokozott termelékenységet jelölték meg. A következő 3 év távlatában a válaszadók az alábbi pozitív hatásokra számítanak az AI kapcsán:
-A munkavállalók 59%-a szerint az AI növelni fogja a vállalatok működési hatékonyságát, 50% szerint gyorsabbá teszi a döntéshozatali folyamatokat, 45% szerint jelentősen csökkenti a költségeket, 40% szerint jobb ügyfélélményeket tesz lehetővé, és 37% úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia a munkavállalói élményt is javítani fogja.
- A megkérdezett HR vezetők 27%-a szerint az AI pozitív hatással lesz a tanulásra, illetve a fejlesztésre, 26% szerint a teljesítménymenedzsmentre, 18% szerint a bérszámfejtésre, valamint 13% szerint a toborzásra és munkavállalói előnyökre.
A HR vezetők és munkavállalók szerint a vállalatok nem fektetnek kellő energiát a munkaerő AI-képzésére, annak ellenére, hogy ismerik annak egyértelmű üzleti előnyeit. A felmérésben megkérdezettek több olyan tényezőt is kiemeltek, ami gátat szab az AI bevezetésének a vállalatuknál.
-A HR vezetők 90%-a aggódik, hogy nem lesz képes a feladatköréhez tartozó AI technológiák gyors bevezetésével lépést tartani, illetve jelenleg sem tudja megfelelően kezelni a vállalaton belüli AI készségek egyre növekvő hiányát.
-Miközben a munkavállalók fele (51%) aggódik a gyors AI adaptálás miatt, és 71%-uk gondolja, hogy az AI-hoz kapcsolódó tudás fontos szerephez jut majd a következő 3 évben, a HR vezetők 72%-a szerint vállalataik semmilyen AI tréning programmal sem támogatják a dolgozókat.
-A szakképzettségbeli hiányosságokon felül a megkérdezett HR vezetők és munkavállalók 74%-a a költségeket, 69%-a a technológiai hibákat, 56% pedig a biztonsági kockázatokat jelölte meg az AI bevezetésének további akadályaiként.
Az Oracle és a Future Workplace felmérése éppen az ellenkezőjét igazolta annak a nézetnek, miszerint az emberek tartanak az AI munkahelyi bevezetésétől. A kutatásban részt vevő HR vezetők 79%-a és a munkavállalók 60%-a állította, hogy ha a vállalatuknál nem adaptálnának AI technológiát, az negatív hatással lenne a saját és kollégáik karrierjére, valamint a vállalat egészére nézve is.
-Az AI bevezetés sikertelenségének legvalószínűbb következményeként a válaszadók a termelékenység csökkenését, a tudás elavulását és a munkahelyek megszűnését jelölték meg.
-A szervezet szemszögéből nézve a válaszadók szerint az AI adaptálása a C-szintű vezetőkre és igazgatókra lesz leginkább pozitív hatással. A vezetői szintű AI támogatás hiányában a vállalatok versenyképessége jelentősen csökkenhet.
“A kutatási eredmények jól mutatják, hogy az emberek egyáltalán nem félnek a mesterséges intelligencia használatától, a robotokkal való interakcióktól, vagy a munkájuk elvesztésétől az AI miatt, és szívesen alkalmazzák a legújabb innovációkat” - mondta Fehér Csaba, az Oracle EMEA HCM portfolió igazgatója.
Az AI at Work elnevezésű kutatásból az is kiderült, hogy jelentős különbség van az AI munkahelyi és otthoni használatának elterjedtsége között. Míg a magánéletében az emberek 70%-a használ valamilyen AI technológiát, a HR szakemberek csupán 6%-a alkalmazza a mesterséges intelligenciát, és csak a munkavállalók 24%-a vesz igénybe valamilyen AI megoldást a munkahelyén. Hogy kiderítsék, miért van ilyen markáns eltérés az adaptáció terén, amikor az emberek egyértelműen szeretnének mesterséges intelligenciát használni a munkájukban is megvizsgálták, hogyan vélekednek a HR vezetők és a munkavállalók az AI előnyeiről, milyen akadályai vannak az AI munkahelyi bevezetésének, illetve milyen üzleti következményei lehetnek, ha egy vállalat nem használ mesterséges intelligenciát.
A kutatásban megkérdezett összes válaszadó egyetértett abban, hogy az AI pozitív hatással van a szervezetekre. A mesterséges intelligencia legnagyobb hasznának pedig egyöntetűen a fokozott termelékenységet jelölték meg. A következő 3 év távlatában a válaszadók az alábbi pozitív hatásokra számítanak az AI kapcsán:
-A munkavállalók 59%-a szerint az AI növelni fogja a vállalatok működési hatékonyságát, 50% szerint gyorsabbá teszi a döntéshozatali folyamatokat, 45% szerint jelentősen csökkenti a költségeket, 40% szerint jobb ügyfélélményeket tesz lehetővé, és 37% úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia a munkavállalói élményt is javítani fogja.
- A megkérdezett HR vezetők 27%-a szerint az AI pozitív hatással lesz a tanulásra, illetve a fejlesztésre, 26% szerint a teljesítménymenedzsmentre, 18% szerint a bérszámfejtésre, valamint 13% szerint a toborzásra és munkavállalói előnyökre.
A HR vezetők és munkavállalók szerint a vállalatok nem fektetnek kellő energiát a munkaerő AI-képzésére, annak ellenére, hogy ismerik annak egyértelmű üzleti előnyeit. A felmérésben megkérdezettek több olyan tényezőt is kiemeltek, ami gátat szab az AI bevezetésének a vállalatuknál.
-A HR vezetők 90%-a aggódik, hogy nem lesz képes a feladatköréhez tartozó AI technológiák gyors bevezetésével lépést tartani, illetve jelenleg sem tudja megfelelően kezelni a vállalaton belüli AI készségek egyre növekvő hiányát.
-Miközben a munkavállalók fele (51%) aggódik a gyors AI adaptálás miatt, és 71%-uk gondolja, hogy az AI-hoz kapcsolódó tudás fontos szerephez jut majd a következő 3 évben, a HR vezetők 72%-a szerint vállalataik semmilyen AI tréning programmal sem támogatják a dolgozókat.
-A szakképzettségbeli hiányosságokon felül a megkérdezett HR vezetők és munkavállalók 74%-a a költségeket, 69%-a a technológiai hibákat, 56% pedig a biztonsági kockázatokat jelölte meg az AI bevezetésének további akadályaiként.
Az Oracle és a Future Workplace felmérése éppen az ellenkezőjét igazolta annak a nézetnek, miszerint az emberek tartanak az AI munkahelyi bevezetésétől. A kutatásban részt vevő HR vezetők 79%-a és a munkavállalók 60%-a állította, hogy ha a vállalatuknál nem adaptálnának AI technológiát, az negatív hatással lenne a saját és kollégáik karrierjére, valamint a vállalat egészére nézve is.
-Az AI bevezetés sikertelenségének legvalószínűbb következményeként a válaszadók a termelékenység csökkenését, a tudás elavulását és a munkahelyek megszűnését jelölték meg.
-A szervezet szemszögéből nézve a válaszadók szerint az AI adaptálása a C-szintű vezetőkre és igazgatókra lesz leginkább pozitív hatással. A vezetői szintű AI támogatás hiányában a vállalatok versenyképessége jelentősen csökkenhet.
“A kutatási eredmények jól mutatják, hogy az emberek egyáltalán nem félnek a mesterséges intelligencia használatától, a robotokkal való interakcióktól, vagy a munkájuk elvesztésétől az AI miatt, és szívesen alkalmazzák a legújabb innovációkat” - mondta Fehér Csaba, az Oracle EMEA HCM portfolió igazgatója.
Klein Sándor eredetileg 1980-ban megjelent Munkapszichológia kézikönyvének harmadik, teljesen átdolgozott kiadása.
Aki kérdez: Kőszegi Boglárka
Mire nem jó egy kitalált főnök?