Ma egy munkát ígérő csaló előzetesbe került, egy másikat pedig négy év börtönre ítéltek

Az Esztergomi Járásbíróság 2013. szeptember 13-án előzetes letartóztatásba helyezte azt a 33 éves férfit, aki nem létező külföldi munkalehetőséget felajánlva többeket megkárosított. M-V. Attila az interneten hirdette a munkát, az érdeklődőktől pedig pénzbeli biztosítékot kért.

A jelentkezők el is utalták számára a kért regisztrációs díjat, ezután a férfi elérhetetlenné vált. Kiderült, hogy a munkalehetőség csak mese volt, a csaló így ejtette tévedésbe a dolgozni akaró sértetteket - írja Police.hu, a rendőrség honlapja.

A rendelkezésre álló adatok szerint M-V. Attila négy személytől szerzett meg pénzt ezzel a módszerrel. Miután a jelentkezők rájöttek, hogy csalás áldozatai lettek, feljelentést tettek a rendőrségen. A széleskörű adatgyűjtésnek köszönhetően a dorogi nyomozók azonosították az elkövetőt, és elfogatóparancsot adtak ki ellene. Ez alapján fogták el a budapesti rendőrök és adták át a dorogi nyomozóknak. A 33 éves férfit gyanúsítotti kihallgatását követően a rendőrség őrizetbe vette és kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított vele szemben. A Dorogi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának kezdeményezésére az Esztergomi Járásbíróság 2013. szeptember 13-án elrendelte a férfi előzetes letartóztatását - zárul a közlemény.

Nem sok jóra számíthat

Egy másik férfit csalás miatt jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélt pénteken a Zalaegerszegi Törvényszék. Ő éveken át külföldi munka ígéretével országszerte jelentetett meg újsághirdetéseket és küldött pénzért tájékoztatókat, de több mint 2000 ügyfele közül senki nem kapott állást. A Nagykanizsai Városi Bíróság tavalyi ítéletét hagyta helyben a Zalaegerszegi Törvényszék - tudta meg az MTI.

Szerencse Zoltán 15 millió forintot meghaladó kárt okozott ígéreteivel ügyfeleinek. A bíróság több mint 800 rendbeli csalásban és 1200-nál is több csalási kísérletben találta bűnösnek a férfit, aki nem jelent meg a pénteki tárgyaláson és az ítélethirdetésen.

A munkavállalótól nem kérhet pénzt a közvetítő

Az Európai Unióban az állásközvetítők nem kérhetnek pénzt munkaközvetítésért, még regisztrációs díjat sem! A trükkösebb megfogalmazásokra is figyelni kell, mint hogy információs csomagért, válaszborítékért vagy szálláselőlegért kellene fizetni. Ezeknek a kéréseknek soha ne tegyenek eleget! A közvetítőt minden esetben a munkaadó fizeti ki.