"Magasabb lesz a pedagógusok bére, de nem nőnek a terhek"

A pedagógus-szakszervezetek hónapok óta tiltakoznak az újfajta munkaidő-elszámolás ellen, amely számos pluszfeladatot ró rájuk. Azonban a tervezett béremelés nem több annál az összegnél, amelyet a helyettesítésekért, és a túlórákért jelenleg kapnak. Gloviczki Zoltán nem ért egyet ezzel az állítással, elmondása szerint ugyanis már az életpályamodell kezdeténél magasabb lesz a bér a jelenlegi túlórapénzekkel együtt is, a rendszer teljes bevezetésekor, vagyis az első minősítések után ez a növekedés még tovább nő.

A helyettes államtitkár azt is megjegyezte, hogy az új törtvény alapján a tanítási órákkal, és egyéb foglalkozásokkal töltött idő maximum 26 óra lehet, ami kevesebb, mint a jelenlegi túlórákkal számított 28 órás maximum. A szakszervezetek azt is kifogásolják, hogy az első minősítő vizsgáig, csak határozott idejű szerződéssel foglalkoztathatók a pedagógusok, akik csak tizenegy év után kerülhetnek kinevezett állásba.

"A gyakornoki idő után kilenc évre kap határozott idejű kinevezést a pedagógus, ami elég hosszú idő ahhoz, hogy tervezzen, és ahhoz is, hogy a sikeres minősítésre felkészüljön, amely után automatikusan határozatlan idejű lesz a kinevezése" - fejtett ki Gloviczki Zoltán. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézményeknek ezentúl érdekük lesz minél több minősített pedagógust alkalmazni: a pedagógusok ugyanis az államkincstártól kapják bérüket, így az intézménynek és fenntartóinak nem az számít majd, hogy minél alacsonyabb bérű pedagógusokat foglalkoztasson.

A kormány jóváhagyta, a PSZ ellenzi a köznevelési törvényt

Jóváhagyta a kormány a köznevelési törvény tervezetét október 25-ei ülésén - értesült az MTI kormányzati forrásból. Hoffmann Rózsa korábban azt mondta: a szakmai oldal nagyobb részt pozitívan fogadta az elképzeléseket. A szakszervezeti oldal viszont elutasította a javaslatot, és a jóváhagyás elhalasztását kérte.

Az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület elnökhelyettese, Molnár Lajos hangsúlyozta: az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bizottsághoz fordulnának, hogy az európai mintákkal szembemenő, és a jövő sorsát meghatározó törvényt ne lehessen elfogadni. Az elnökhelyettes szerint a törvénytervezet egyeztetésére időt kellett volna adni.

A tervek szerint kevesebb középiskolás lesz, és államilag mondanák meg, milyen tanterv szükséges a százszázalékos matek érettségihez - írja az atv.hu. A döntők tárgyaltak ugyan az államosításról, a kötelező óraszám 22-ről 32-re emeléséről, a 16 éves korig tartó tankötelezettségről, illetőleg a szakképzés átalakításáról, de érdemben még nem tudtak megegyezni. Végül a polgármesterekhez és a szülőkhöz fordulnak segítségért: "Ők is hallassák a hangjukat, hiszen a gyerekükről van szó, a gyerekük sorsáról van szó!" - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Továbbá fontosnak tartják, hogy az új Nemzeti Alaptanterv tartalmazza a fogyasztóvédelem kötelező oktatását alap- és középfokon, és annak a törvény normaszövegébe való kerülését - adta hírül az MTI. Illetve elengedhetetlennek gondolják, hogy a diákokat meg kell tanítani az iskolában a családi krízishelyzetek kezelésére és a tudatos párválasztásra. Az új tantervet várhatóan idén fogadják el, és jövőre lép életbe - írja az origo.hu.

Magyar Hírlap/edupress.hu/origo.hu