Magyar főigazgató az EU Kutatási Főigazgatóságán

Magyar főigazgató az EU Kutatási Főigazgatóságán 2005. január 31. Megszületett a második magyar kinevezés is az Európai Bizottság felső szintű vezetésébe, midőn Siegler Andrást a Kutatási Főigazgatóság igazgatójává nevezték ki. Ezzel egy időben a többi uniós intézményben is kezdenek növekvő számban feltűnni magyarok a vezetői posztokon. Ön mit szól hozzá? Az Európai Bizottság 2005. január 19-i döntésével dr. Siegler Andrást, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettesét nevezte ki a Kutatási Főigazgatóság nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésekért felelős igazgatójának – derül ki a BruxInfo által megtekintett testületi jegyzőkönyvből. A posztra nyílt versenypályázat keretében 210-en jelentkeztek, a többlépcsős kiválasztási folyamat mintegy 7 hónapot vett igénybe. A szakember feladata az EU-n kívüli országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott kutatási együttműködési politika végrehajtásának irányítása lesz. Siegler András 53 éves, villamosmérnök-közgazdász, 1991-96 között az MTA SZTAKI igazgatóhelyettese, 1996-2000 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nemzetközi és fejlesztéspolitikai elnökhelyettese, 2002-2004 között az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárságának vezetője volt. Nevéhez fűződik a magyar részvétel előkészítése az EU kutatási keretprogramjaiban és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv K+F támogatási programjaiban. Helyettes államtitkárként irányította a hazai TéT politika átfogó intézményi, szabályozási és finanszírozási reformját, vezető szerepe volt az Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény és a Kutatás-fejlesztésről és Technológiai Innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény előkészítésében. Angolul, németül és franciául beszél. Siegler a második olyan magyar szakember, aki a Bizottság szervezetén belül felsővezetői tisztségre kap kinevezést. Tavaly késő ősszel született a döntés arról, hogy Kazatsay Zoltán – a Közlekedési Minisztériumi korábbi államtitkár-helyettese – a brüsszeli testület Közlekedési Főigazgatóságán lett főigazgató-helyettes. Emlékezetes, hogy a taggá válással bizonyos posztok automatikusan járnak a tagállamoknak. Így mindenekelőtt Magyarország is egy fővel jelen lehet a biztosok között: november óta Kovács László adó- és vámügyi biztosként tagja a testületnek, (magyarként elődje a tagság első hat hónapjában Balázs Péter volt, ő regionális politikai biztosként). Hasonló automatizmusok a többi EU-intézményben is érvényesülnek. Így Magyarország is két bírót delegálhatott az Európai Bírósághoz (dr. Juhász Endre és dr. Czúcz Ottó személyében), míg az EU Tanács munkájában a nagyköveti, miniszterelnöki és miniszterelnöki szinteken egyaránt teljes jogú tagságot kapott minden új tagállam. Az első „magyar posztok" „alanyi jogon" történő feltöltése után kezdődött meg tehát tavaly a magyar szakemberek feltűnése az immár nem feltétlenül automatikusan elnyerhető helyeken is. Így nyert a már említettek mellett igazgatói kinevezést Szabó Sándor (korábbi GKM, majd külügy integrációs és külkereskedelmi államtitkárság) az EU Tanács állandó stábjában (a tanácsi főtitkárságon, egyebek között az oktatási, kulturális, audiovizuális és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelve). Eldőlt az is, hogy az Európai Bizottságon Kovács László kabinetjét is magyar diplomata (Szűcs Tamás) vezeti. (A kabinetfőnöki poszt igazából a Bizottság hierarchiájában az egyik legfontosabb munkaterület, lévén, hogy mindaz, ami gyakran elhúzódó szakmai viták, alkudozások keretében végül a biztosok asztalára kerül döntésre, a kabinetfőnökök találkozóin dől el. Itt már nem automatikus a „nemzeti kvóta", hanem jelentős mértékben szakértelem-függő is a kinevezés. Egyébként Kovács kabinetjét még egy magyar szakember – Marján Attila, a brüsszeli magyar EU-képviselet pénzügyi osztályának korábbi vezetője – is erősíti.) Ugyancsak bizottsági „magyar fejlemény", hogy – magyar szempontból már most, a horvát csatlakozási tárgyalások miatt, amúgy pedig a leendő EU-török tagfelvételi tárgyalások okán - kiemelt figyelmet élvező EU-bővítési biztos (a finn Olli Rehn) szóvivője ugyancsak magyar: Nagy Krisztina, az MTV korábbi munkatársa. Látványos a magyarok szerepvállalása az Európai Parlamentben. Bár az alelnökök között nincsen magyar, honfitársaink közül került ki viszont a két legnagyobb pártcsoport – a néppártiak és a szocialisták – frakcióvezető-helyettese (Szájer József és Kósáné Kovács Magda személyében) -, miközben Fazakas Szabolcs az EP szakbizottságok egyik legbefolyásosabbját, a költségvetési-ellenőrzési bizottságot elnökölheti. Végül pedig: a külvilág számára kevésbé látható, ám bennfentesek által nagyon is számon tartott fejlemény, hogy Josep Borrell EP-házelnök kabinetjének egyik tagja szintén magyar