Magyar Minőség Hét: középpontban a munkahelyteremtés

Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarország csak akkor állíthat elő piac- és versenyképes termékeket, ha azt minőségi módon teszi és nem tömegtermékekkel próbál versenyezni. Ennek érdekében pedig a minőséget nemcsak az áruk előállításánál, hanem a gazdaság minden folyamatában is alkalmazzák a vállalkozások és cégek.

Jelezte: az uniós fejlesztési források, amelyek Magyarország rendelkezésére álltak, illetve állnak 2007-2013 között mintegy 8 ezer milliárd forintot tesznek ki. Ennek felét kötötték le, vagy használták már fel, azaz mintegy 4 ezer milliárd forintot. A futó pályázatok finanszírozására mintegy 2 ezer milliárd forint szükséges, míg a szabadon felhasználható forrás 2 ezer milliárd forint.

Fónagy János utalt arra, hogy a rendszerváltás következtében Magyarországon mintegy 1,5 millió munkahely szűnt meg. Az elmúlt 20 évben ebből mintegy 500 ezret sikerült pótolni. Hiányzik még hazánkban mintegy egymillió munkahely, ennek létrehozását 10 év alatt ígérte a kormány.

Tarthatatlannak nevezte ugyanakkor azt a helyzetet, hogy 3,6-3,7 millió foglalkoztatottból csupán 1,6-1,7 millió fizet ténylegesen adót, ezért nem csak a munkahelyek számának növelését, hanem az adózók számának szélesítését is jelenti a munkahelyteremtés.

Jelezte ugyanakkor az államtitkár azt is, hogy az állam nem tud munkahelyeket létrehozni, hanem csak kedvező gazdasági környezetet tud teremteni azok létesítéséhez. E környezet megteremtésében példaként említette a közbeszerzési eljárás módosítását oly módon, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozások előnyösebb helyzetbe kerülhessenek a jövőben.

Annak érdekében pedig, hogy ez a folyamat stabilizálható legyen jövőre új közbeszerzési törvényt kívánnak alkotni. Emellett a pályázati pénzekhez való hozzájutást is jelentős mértékben növelni szeretnék a korábbi 10 százalékról 50 százalékra.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ugyancsak arról beszélt, hogy az általa képviselt minisztérium a vidékfejlesztés, az agrárium és a környezetkultúra megújítása érdekében tízéves agrár-, vidék- és környezet-stratégia kidolgozásán munkálkodik, amelyet a jövő évben ismerhet meg részletesen a közvélemény, amelyet vitára kívánnak bocsátani.

A vidékfejlesztési tárca államtitkára is elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások "helyzetbe hozását" nevezte igen fontos feladatnak. Példaként említette, hogy fiatal párok számára programot szeretnének indítani annak érdekében, hogy letelepedjenek vidéken és a gyermekvállalási kedvet ösztönözve is 25-50 évre tartós földbérletet biztosítanának számukra más gazdasági feltételekkel együtt, hogy ezek a családok a korábban hagyományos módon szerveződő vidéki társadalom szövetét regenerálhassák.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program feltételrendszerét szintén újra kívánja tárgyalni a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az unióval annak érdekében, hogy az új magyar prioritásokhoz támogatást szerezzen Brüsszelben is. Most mintegy 150 milliárd forint szabadon felhasználható forrás áll rendelkezésre e program céljainak megvalósítására, további 100 milliárd forintot lehet még 2013-ig esetleg bevonni a célok finanszírozása érdekében. Így a rendelkezésre álló 1.400 milliárd forint 80 százalékát használta fel az előző kormányzat.

Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az NGM szintén kiemelten fontosnak tartja a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását főként annak tükrében, hogy Magyarországon mintegy 300 ezer mikro-, kis-, és közepes vállalkozás működik, csupán 1.000-1.200-nak van valamiféle külpiaci kapcsolata.

Botos Balázs szerint ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell annak érdekében, hogy a szóban forgó vállalkozások nagyobb gazdaági lehetőségekhez jussanak.

Utalt arra, hogy a kormányzat fejlesztendő területnek tartja az egészségipart, a zöldgazdaságot, az úgynevezett hálózati gazdaságot, az otthonteremtést, a munkahelyek létrehozását, továbbá a tranzitgazdaságot, valamint a tudásgazdaságot is.