Megszilárdul a magas foglalkoztatottság és az alacsony munkanélküliség

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán azt közölte, hogy az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt, 18 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában előrebocsátotta, hogy a munkaerőpiacot továbbra is alacsony munkanélküliség és magas foglalkoztatás jellemzi. A friss adatból inkább stagnálás látszik, mint növekedés. A foglalkoztatottak számának éves növekedése a korábbiaknál lassabb volt. Továbbra is csökken a közfoglalkoztatottak száma, míg a munkanélküliségi ráta beragadni látszik a 3,5 százalék körüli szintre. Ugyanakkor a magyar gazdaságban még továbbra is van munkaerő-tartalék, ennek aktivizálását azonban egyrészt a képzettségi hiányosságok gátolják, másrészt pedig a kedvezőtlen nemzetközi környezet befolyásolja. A foglalkoztatás további alakulását is a külső környezet fogja elsősorban meghatározni. A betöltetlen álláshelyek száma a jövőben csökkenhet - állapította meg.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint egyre inkább érzékelhető, hogy a magyar munkaerőpiac telítődött. Az állástalanok aránya annak ellenére mutat stabilitást, hogy a nagyvállalatok hatékonyságnövelésének következtében egyre több elbocsátásra került sor az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor a kevésbé hatékony vállalatok ezt a felszabaduló munkaerőt rögtön fel is szívják, így tud gyakorlatilag változatlan maradni a munkanélküliség. A foglalkoztatottság már csak minimális bővülést jelez. Inkább a foglalkoztatottak körön belüli fluktuációja jellemző, mintsem az, hogy új belépők jelennének meg a munkaerőpiacon.

Előre tekintve az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy amíg a magyar gazdaság képes fenntartani a jelenlegi, vagy ahhoz közeli dinamikus növekedést, addig a munkaerőpiac továbbra erős maradhat. A munkanélküliségi ráta idén és jövőre is a jelenlegi 3,5 százalék körül alakulhat.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy a közfoglalkoztatásból gyors ütemben kikerülő munkaerő egy részét továbbra sem tudja felszívni az elsődleges munkaerőpiac, ami vélhetően a képzettség hiányára vezethető vissza. A foglalkoztatási ráta, egyébként, még további hozzávetőlegesen 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal, ami 250-300 ezer új munkaerő belépését jelentené és Horváth András szerint csak ezt követően lenne teljes a foglalkoztatottság.

A foglalkoztatás minőségi bővülése egyre nehezebb marad mindaddig, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő visszaáramlása.

MTI