Mi befolyásolja a továbbtanulás esélyeit?
Legnagyobb valószínűséggel a természettudományi szakterületen végzettek, vezető beosztásúak tanulnak tovább, de közrejátszik a döntésben az is, ha valaki elégedetlen a jövedelmével, munkahelyet kíván váltani vagy fontosnak tartja az önképzést - derül ki a Diplomás pályakövetés 2010 című kiadványból.
Az adatok alapján ezek a tényezők hatnak a legerőteljesebben a továbbtanulási hajlandóságra. A több mint 4500, 2007-ben diplomát szerzett hallgató válaszai szerint egy gyermek már rontja a további képzés megkezdésének esélyeit.
A legnagyobb valószínűséggel a természettudományi szakterületen végzettek tanulnak tovább, a bölcsészettudományi, a jogi és igazgatási diplomát szerzetteknek, valamint az orvos- és egészségtudományt tanultaknak is kétszer akkora a továbbtanulási hajlandóságuk, mint az agrárdiplomásoknak.
A vezető beosztásban dolgozók inkább hajlanak a továbbképzésre, és jelentősen növeli annak valószínűségét, ha a valaki már nem a végzéskori munkahelyén dolgozik vagy munkahelyet kíván váltani néhány éven belül. A továbbtanulásra leginkább hatással bír, hogy az illető mennyire tartja fontosnak munkájához az önképzést.
A 35 év felettiek fele több képzésen is túl van, a 27 évesnél fiatalabbak ötöde rendelkezik több oklevéllel. Újabb felsőfokú tanulmányokra kétszer akkora esélyük volt azoknak, akik gimnáziumba jártak, és a magasabb szülői végzettséggel rendelkező diplomások is nagyobb valószínűséggel vágtak neki újabb felsőfokú tanulmányoknak.
A felsőfokú tanulmányok csak egy részét adják a diplomások továbbtanulási formáinak. A legtöbben munkahelyi vagy egyéb nem OKJ-s képzéseket választottak. Az újabb felsőfokú tanulmányok közül a szakirányú továbbképzések és a szakvizsgához kapcsolódó kötelező továbbképzések és szakmai gyakorlatok a meghatározók.
Népszabadság
A legnagyobb valószínűséggel a természettudományi szakterületen végzettek tanulnak tovább, a bölcsészettudományi, a jogi és igazgatási diplomát szerzetteknek, valamint az orvos- és egészségtudományt tanultaknak is kétszer akkora a továbbtanulási hajlandóságuk, mint az agrárdiplomásoknak.
A vezető beosztásban dolgozók inkább hajlanak a továbbképzésre, és jelentősen növeli annak valószínűségét, ha a valaki már nem a végzéskori munkahelyén dolgozik vagy munkahelyet kíván váltani néhány éven belül. A továbbtanulásra leginkább hatással bír, hogy az illető mennyire tartja fontosnak munkájához az önképzést.
A 35 év felettiek fele több képzésen is túl van, a 27 évesnél fiatalabbak ötöde rendelkezik több oklevéllel. Újabb felsőfokú tanulmányokra kétszer akkora esélyük volt azoknak, akik gimnáziumba jártak, és a magasabb szülői végzettséggel rendelkező diplomások is nagyobb valószínűséggel vágtak neki újabb felsőfokú tanulmányoknak.
A felsőfokú tanulmányok csak egy részét adják a diplomások továbbtanulási formáinak. A legtöbben munkahelyi vagy egyéb nem OKJ-s képzéseket választottak. Az újabb felsőfokú tanulmányok közül a szakirányú továbbképzések és a szakvizsgához kapcsolódó kötelező továbbképzések és szakmai gyakorlatok a meghatározók.
Népszabadság
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?