Mi lesz a jövő évi bérekkel? Kedden ül össze a VKF

A Szociális és Családügyi Minisztériumhoz tartozik a VKF, amelynek korábbi ülésein már kétszer is ott volt a tárca vezetője Kátai-Németh Vilmos, a legutóbbi ülésen pedig Kármán András pénzügyminiszter is részt vett. A keddi ülés az első, konkrét számokról szóló bértárgyalás lesz - mondta az MTI-nek a VKF munkaadói oldalának egyik tagja, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki pozitívumként értékelte, hogy a kormány a makroadatok mellett ágazati adatokat is szolgáltat majd a fórum tagjainak. Legutóbb szeptember 25-én ült össze a VKF, akkor a tanácskozást követően Kátai-Németh Vilmos a Facebook-oldalán közölte, felül kell vizsgálni a korábban megkötött hároméves bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és tényadatok változása miatt. Hangsúlyozta, hogy a kormány a legalacsonyabb munkabérekkel összefüggő szabályozást továbbra is a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve kívánja alakítani.

A 2024 novemberében kötött hároméves - 2025-re, 2026-ra és 2027-re szóló - bérmegállapodás 2027-ben eredetileg 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő. A bértárgyalásokat befolyásolhatja az a hétfői bejelentés is, hogy jövőre 9 százalékra csökkenti a kormány a minimálbér jövedelemadóját. Ezt Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetést bemutatva közölte a parlamentben. A szeptemberi ülésen Kármán András pénzügyminiszter részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek képviselőinek a minimálbérrel összefüggő tárgyalások szakmai megalapozása érdekében. A szeptemberi ülést a bértárgyalások nyitányának nevezte Perlusz László, aki az ülést követően úgy nyilatkozott, hogy várakozásaik szerint olyan bértárgyalásnak néznek elébe, ahol a kormányzat célzottan a munkavállalókat, főként a legkisebb keresetűeket fogja segíteni. A szeptemberi ülésen a VKF munkavállalói oldaláról Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a hároméves bérmegállapodás mellett érvelt, emlékeztetve, annak az volt a célkitűzése, hogy a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

MTI