Miért válságosak az iskolázatlanok foglalkoztatottsági adatai?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) harmadik negyedéves munkaerő-piaci jelentése szerint Magyarország az év első fél évében a legutolsó helyre került az unióban az alacsony foglalkoztatottsági rátájával. Ez mögött alapvetően strukturális problémák húzódnak, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak az oktatási rendszer és a szociális rendszer hiányosságaihoz - írja a Népszabadság. Ezt támasztja alá az a tény, hogy míg a diplomások foglalkoztatottsága megegyezik az uniós átlaggal, a középfokú végzettségűek pedig csak kicsivel szorulnak az alá, addig az alacsony képzettségűek foglalkoztatottsága uniós összehasonlításban kirívóan alacsony, és ez már hosszú évek óta így van.

A Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint az alapkészségek fejlesztésére kellene törekedni, mert az növeli az alkalmazkodókészséget, és annak megléte teremti meg annak lehetőségét, hogy a szakmunkás elsajátítson új, versenyképes tudásokat.

További probléma, hogy az uniós forrásokból nem sikerült óvodát építeni azokon a hátrányos helyzetű településeken, ahol rengeteg a szegény gyerek, nem koncentráltak a kormányok a szegény, iskolázatlan szülők gyerekeinek iskolai sikerességét megalapozó korai fejlesztésre. Elmaradt a tanárképzés reformja, a kezdő tanári keresetek a diplomás átlagbér hetven százalékát érik csak el, és ez nem vonzó a tehetséges, a pályára alkalmas fiatalok számára.

Köllő János közgazdász szerint továbbra is tömeges a korai nyugdíjazás, és a rokkantnyugdíj-, illetve járadékkérelmek száma. A gyermekgondozáshoz nyújtott állami támogatások rendszere szélsőséges mértékben torzított a passzív készpénzes támogatások felé, ami rendkívül drága, és anélkül vezet a kisgyerekes anyák nagyon alacsony foglalkoztatási szintjéhez, hogy a magasabb termékenységhez hathatósan hozzájárulna.

Népszabadság