Milliárdos csalásokra derített fényt az NFÜ

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) közel húszezer támogatott pályázataból eddig 275 esetben bizonyította be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), hogy a nyertesek szabálytalankodtak a pénz felhasználásakor. A Népszabadság információja szerint körülbelül 300 milliárd forint azon fejlesztések összköltségvetése, amelyekhez a megítélt uniós támogatás jogosságát vitatta az NFÜ - a hivatal ebből 2,37 milliárd forintot követel vissza. A legtöbbet, 500 millió forintot egy olyan pályázónak kell visszafizetnie, aki nem teljesítette a támogatási szerződés feltételeit. A 2,37 milliárd forint, ha visszafizetik, nem vész kárba, az ugyanis újra felhasználható lesz. Addig azonban még sok víz lefolyik a Dunán, mivel az érintettek sokszor vitatják az NFÜ döntését, ezért számos ügyben bírósági eljárás indult.

Az NFT pénzügyi kerete 2004- 2006 között - az uniós és a hazai társfinanszírozás - 670 milliárd forintra rúgott. A program mostanában zárul, hiszen a programozási időszak pénzeit 2004-2008 között lehetett felhasználni, azaz a 2,37 milliárd forint még nem a végleges összeg. Ráadásul vannak fejlesztések, amelyeket öt évig fenn kell tartaniuk a nyerteseknek, és azoktól is visszavehetik a pénzt, akik nem tartják be ezt a határidőt. Sajnos azonban nem lehet mindenkinél helyszíni ellenőrzést tartani, ezért is van az, hogy a nyertesek többsége még sosem találkozott ellenőrökkel. Ha hibákra fény derül, azt többnyire a dokumentáció alapozza meg.

Vizsgálódik az OLAF

Az uniós pénzek egyik őre, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), amely tavaly - az NFT-t tekintve - készített jelentést a magyarországi helyzetről. Mint kiderült, 2007 első három negyedévében az NFÜ 46 olyan, 10 ezer euró feletti esetet jelentett, amelyek kapcsán szabálytalanságot vizsgált. Ezek 29 ügyben sikerült valamilyen hibára lelni. Az OLAF szerint az NFÜ 780 millió forint visszafizetését rendelte el. Az elkövetett szabálytalanságok egy részében a kedvezményezettek már pályázatuk benyújtása előtt megkezdték a projektet, akadt azonban olyan is, akik meg sem valósították azt. Típushiba volt a pénzügyi nyilvántartás hiányossága és a támogatási szerződéstől való eltérés. Sok esetben a projektgazdák megsértették a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtottak be, vagy nem elszámolható költségeket próbáltak meg elfogadtatni. Az OLAF-nak jelentett 46 vizsgált ügy közül csupán 13 esetben találták rendben a dolgokat.

A vizsgálaton átesettek között komolyabb ügyek is voltak, olyanok, amelyek a büntető törvénykönyv szerint csalásnak számítottak. Előfordult, hogy a projekteket megvalósító cégeknek közös volt a tulajdonosa és saját cégei között számlázott, vagy már megvalósult beruházást az uniós források terhére próbáltak újra kifizettetni. Az egyik gépvásárlási támogatásnál pedig az első üzembe helyezés időpontja fél évvel megelőzte a vásárlás dátumát. A komolyabbak között volt például a Disco Magic Kft. esete. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 24,735 ezer forintot követelt vissza a kiskunhalasi cégtől, amely 2005-ben új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához kapott támogatást, amit aztán a pályázatban jelzetthez, s az elszámolt bizonylatokhoz képest jóval gyengébb minőségű és olcsóbb eszközök beszerzésére fordított.

Európában is hibáznak

Szabálytalanságok nemcsak Magyarországon, de más uniós államokban is történnek. Az EU számvevőszékének vizsgálata szerint 2006-ban az uniós felzárkóztatási alapok mintegy 12 százalékát szabálytalanul költötték el. Igaz, az esetek többségében nem feltétlenül szándékosan „csaltak”. Jellemzőbbek voltak a dokumentálás gyenge minősége miatti gondok, illetve, hogy olyasmit finanszíroznak a közösségi forrásból, amire az adott keretből nem lett volna mód. A közbeszerzési eljárásoknál gyakorta sérülnek a szabályok. Tipikus, amikor például egy kivitelezővel megkötött szerződést az után módosítanak, amikor a projektgazda elnyerte a támogatást. Az új megállapodásban sem a munka, sem annak ideje nem egyezik meg az eredetivel.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint hatékonyabb lett a szabálytalanságok felderítése, amióta elindult az Antilop oldal, amelyen állampolgárok jelezhetik, ha valami gyanúsat észlelnek az uniós pályázatoknál. A honlap indítása óta 425 bejelentés érkezett, ezekből 34-ről a kivizsgálás után bizonyosodott be, hogy nem helytálló.

Népszabadság