Milyen kérdéseket vet fel a kötelező létszámnövelés?

Uniós joggal is ütközhet, a munkaerőhiányra sem jelentene feltétlenül megoldást és ennyi ember foglalkoztatásának az anyagi alapjait is meg kell valahogy teremteni, véli az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Vámos György szerint bár a jogszabálytervezet részletei nem ismertek, ilyen szabályozásra nincsen példa az Európai Unióban, ezáltal felmerülhet, hogy a kötelező létszámnövelés uniós joggal ütközhet.

Úgy vélte: ahogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is átcsoportosítással gazdálkodták volna ki, az érintett kereskedőknek a létszám emelésével járó költségeket is valahonnan elő kell teremteniük, így elvonhatnak a beruházásra, fejlesztésre, szállítóeszköz-vásárlásra, vagy akár a bérre szánt összegekből is. "Valahonnan le kell csípni" - fogalmazott a főtitkár.

Kifejtette: a rendelkezés a munkaerőhiányra sem feltétlenül jelentene megoldást, mert a probléma csak egyes szakmákat és értékesítési csatornákat érint, például nehéz péket, vagy hentest találni. A létszámemeléstől azonban még mindig nem lesz a munkaerőpiacon hentes - hangsúlyozta.

Vámos György felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló információkból nem lehet egyelőre kikövetkeztetni, hány alkalmazottat és áruházat érintene a szabályozás. Nem tudni ugyanis, hogy bruttó, vagy nettó alapterületről van szó, ahogy azt sem, milyen munkakörökre terjedne ki.